1992

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997

Események

Január

• január 1. – Az egyiptomi Boutros Boutros-Ghali-t választják meg az ENSZ főtitkárává a nyugállományba vonuló Javier Pérez de Cuéllar helyett.
• január 6.
  • Megjelenik a PC World magazin első magyar kiadása.
  • Grúz lázadók megdöntik Zviad Gamsakhurdia kormányát.
• január 7–8. – NATO repülőgépek részt vesznek az Európai Közösség humanitárius segélyakciójában, melynek keretében Moszkvába és Szentpétervárra szállítanak segélyeket. (A repülőgépeket a német és kanadai kormány biztosította!)
• január 30. – Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsa megtartja első csúcsértekezletét, amelyen részt vesz Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke.

Február

• február 7. – A Maastrichti szerződés aláírásával megalakul az Európai Unió.
• február 21. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Bukarestben megnyitja az új Euró-atlanti Központot.
• február 22–23. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Ukrajnába látogat.
• február 24–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Oroszországba látogat.
• február 26. – A kanadai kormány közli döntését a NATO-val, miszerint 1994-ig 1 100 fővel csökkenti az Európában állomásozó csapatainak létszámát, ugyanakkor megerősíti, hogy továbbra is teljesíti más kötelezettségeit a NATO-ban és az integrált katonai szervezetben.

Március

• március 5–6. – Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország és Svédország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon bejelentik a Balti-tengeri Államok Tanácsának megalakítását.
• március 6. – A Michelangelo számítógép-vírus kibocsátása.
• március 13–16. – Manfred Wörner NATO–főtitkár meglátogatja a Balti államokat.

Április

• április 5. – Jugoszlávia tagállamai Szerbia kivételével megszavatták függetlenségüket, ezzel megkezdődik a délszláv háború.
• április 10. – A NATO Katonai Bizottság megtartja első tanácskozásait a közép- és kelet-európai országok vezérkari főnökeivel.
• április 27. – Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot.
• április 30. – A földközi-tengeri NATO készenléti haditengerészeti erőket a Földközi-tengeri Állandó Haditengerészeti Kötelék (STANAVFORMED) váltja fel.

Május

• május 24. – Megtartják a „Koszovói Köztársaság” első elnök- és parlamenti választásait.
• május 26–27. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén résztvevő védelmi miniszterek megvitatják az EBEÉ békefenntartó tevékenységének támogatását.

Június

• június 4. – A NATO tagállamok külügyminiszterei oslói ülésükön bejelentik, hogy készek támogatást nyújtani a békefenntartó tevékenységhez az EBEÉ felelőssége alatt „esetről esetre” alapon. A külügyminiszterek nyilatkozatot adnak ki a volt Jugoszlávia területén és a Hegyi-Karabah körül kialakult válságról is.
• június 5. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) külügyminiszterei oslói tanácskozásukon konzultálnak a regionális kérdésekről és más fontosabb biztonsági témáról. Grúziát és Albániát üdvözlik a NACC tagállamai sorában, Finnország pedig megfigyelővel képviselteti magát.
• június 16. – Megállapodás születik George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök között, miszerint jóval a START szerződésen felül csökkentik a hadászati rakéták atomrobbanófejeinek számát.
• június 19. – A WEU tagállamok külügy- és védelmi miniszterei találkoznak Bonn közelében, Petersbergben, ahol a kiadott nyilatkozatuk tartalmazza a szervezet jövőbeni fejlesztésének irányelveit.

Július

• július 2. – Az USA értesíti szövetségeseit, hogy befejezte az atomtüzérségi lőszerek, Lance rakéta robbanófejek és a nukleáris mélységi bombák kivonását Európából, összhangban az 1991. szeptember 27-i kezdeményezésével. (Ugyancsak eltávolított minden harcászati atomeszközt az amerikai felszíni hajókról és támadó tengeralattjárókról!)
• július 8. – Beiktatják hivatalába Thomas Klestilt, Ausztria szövetségi elnökét, államfőt.
• július 10.
  • Az EBEÉ Helsinki Csúcstalálkozójának befejeztével az 51 résztevő állam vezetői jóváhagyják a záródokumentumot („A változás kihívásai”), amelyben egyebek között kérik a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy támogassák az EBEÉ békefenntartó tevékenységét.
  • Az Észak-atlanti Tanács – Helsinkiben megrendezésre kerülő – miniszteri ülésének résztvevői egyetértenek, hogy a NATO a WEU-val összehangolja a földközi-tengeri műveleteit a Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ szankciók végrehajtásának ellenőrzése céljából.
• július 16. – A WEU–tagállamok képviselői Rómában találkoznak Dánia, Görögország, Izland, Írország, Norvégia és Törökország képviselőivel, hogy megvitassák a WEU további bővítését.
• július 16–18. – Manfred Wörner NATO–főtitkár hivatalos látogatást tesz Magyarországon.
• július 17.
  • Megszűnik Csehszlovákia, két új állam születik: Csehország és Szlovákia.
  • Életbe lép az 1990. november 19-én aláírt CFE szerződés.
• július 25. – Megkezdődnek a XXV. nyári olimpiai játékok Barcelonában.
• júlus 28. – Nápolyban aláírják a NATO–spanyol légvédelmi koordinációs egyezményt.

Augusztus

• augusztus 16–27. – Floridában és Louisianában 88 halottat követel az Andrew hurrikán.
• augusztus 26–28. – Londonban konferenciát tartanak Jugoszláviáról.

Szeptember

• szeptember 2. – Az Észak-atlanti Tanács egyetértését fejezi ki azon rendszabályokkal kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az EBEÉ és az Európai Közösség erőfeszítéseinek támogatását szolgálják a volt Jugoszlávia területén a béke megteremtésében.
• szeptember 3. – Lelőnek egy mentőakciót végző olasz repülőgépet Bosznia-Hercegovinában, Szarajevótól nyugatra.
• szeptember 12–13. – Az ENSZ megkezdi a nehézfegyverek megfigyelését Bosznia-Hercegovinában.

Október

• október 1. – Az amerikai szenátus ratifikálja a START szerződést.
• október 2. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) felavatja az Európai Szövetséges Főparancsnokság alá tartozó új gyorsreagálású hadtestet (ARRC) a németországi Bielefeldben.
• október 14.
  • A WEU Állandó Tanácsa nagyköveti szintű találkozót szervezett nyolc közép- és kelet-európai ország képviselőivel.
  • Az Észak-atlanti Tanács engedélyezi az AWACS gépek felhasználását az ENSZ által repülési tilalom alá helyezett légtér ellenőrzésére Bosznia-Hercegovina felett.
• október 20–21. – Az Atomtervező Csoportja ülést tart a skóciai Gleneagles-ben. A résztvevő védelmi miniszterek megvitatják, hogy a békefenntartó tevékenységben való részvétel milyen hatással van a közös védelem tervezésére.

November

• november 1–5. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára látogatást tesz Belaruszban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban.
• november 3. – Bill Clinton lesz az Egyesült Államok 42. elnöke.
• november 5. – Kihirdetik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, melyet Magyarország a kihirdetésekor aláír.
• november 6. – A NATO műveleti parancsnokságot hoz létre Bosznia-Hercegovinában az ENSZ Védelmi Erők részére, amelyhez mintegy 100 főt, felszerelést és kezdeti pénzügyi támogatást bocsát rendelkezésre.
• november 8. – Az első többpárti választásokon Litvániában fölényes győzelmet arat az Algirdas Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Vytautas Landsbergis vezette konzervatív párt fölött.
• november 9. – A CFE–szerződés hivatalosan érvénybe lép, miután mind a 29 aláíró állam ratifikálta.
• november 10. – Budapesten tárgyal Borisz Jelcin, megállapodik a magyar vezetőkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik, az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kér a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.
• november 12.
  • Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetőjét.
  • Az Antall-kormány dönt arról, hogy a 4-es metróvonal Kálvin tér–Etele tér közötti első szakaszára meghívásos eljárást írjanak ki, a beruházás fedezete pedig hitelből legyen biztosítva.
  • Megkezdődik Erich Honecker pere Németországban; a perben Honecker vállalja tettét, de nem érzi magát bűnösnek.
• november 14. – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Tölgyessy Péterrel szemben Pető Ivánt választják a párt elnökének.
• november 16. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) ukrajnai látogatása során találkozik Leonyid Kravcsuk elnökkel.
• november 19.
  • Palotás János lesz a Vállalkozók Pártjának elnöke.
  • Bonnban megtalálják Petra Kelly holttestét.
• november 21. – Az egy időben ülésező FKGP Torgyán-párti és Torgyán-ellenes szárnya kölcsönösen kizárják egymást a pártból.
• november 22. – A NATO és a WEU haditengerészeti erői megkezdik az Adriai-tengeren az ENSZ szankciók támogatásaként a szankciók betartatási műveleteit, kiterjesztve az 1992 júliusában megkezdett haditengerészeti megfigyelő műveleteket.
• november 24.
  • Az árvíz egy kivételével elsodorja a dunacsúnyi duzzasztó zsilipkapuit.
  • Elhagyják a Fülöp-szigeteket az ott tartózkodó amerikai csapatok.
• november 25. – A csehszlovák parlament úgy dönt, hogy 1993. január 1-jével az ország szétválik Csehországra és Szlovákiára.
• november 26. – John Major angol miniszterelnök bejelenti, Erzsébet királynő úgy döntött, hogy fizet személyi jövedelem adót.

December

• december 4. – A NATO európai védelmi miniszterei úgy határoznak, hogy feloszlatják a Független Európai Programcsoportot (IEPG) és feladatait azonnali hatállyal átadják a WEU-nak.
• december 11. – A NATO Védelmi Tervező Bizottságban részt vevő védelmi miniszterek kijelentik, hogy a NATO–erők és parancsnokságok feladatai közé fel kell venni az ENSZ és az EBEÉ békefenntartó tevékenységeinek támogatását.
• december 15. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ–főtitkár kéri, hogy a NATO bocsássa rendelkezésre a rendkívüli helyzetekre kidolgozott terveit esetleges katonai műveletek céljára a volt Jugoszláviában, beleértve a repülési tilalom betartatását a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési zónában, a biztonságos területek létrehozását polgári személyek számára Boszniában, valamint azokat a módszereket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a konfliktus átterjedését Koszovóra és a volt jugoszláviai Macedón Köztársaságra.
• december 17. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a külügyminiszterek bejelentik, hogy a NATO kész támogatni az ENSZ további akcióit a volt Jugoszláviában; egyetértenek abban, hogy erősítik a Szövetségen belül a békefenntartással kapcsolatos koordinációt, és gyakorlati intézkedésekkel fokozzák a Szövetség hozzájárulását ezen a téren.

Határozatlan dátumú események

• II. János Pál pápa bocsánatot kér Galilei meghurcolásáért, és posztumusz mentesíti a tudóst a vádak alól.
• Elnökválasztás Maliban.

Az év témái

1992 az irodalomban

• William Gibson – Neurománc című science fiction művének magyar kiadása
• Somlyó György – Nem titok (versek), Jelenkor

1992 a zenében

• A Blink-182 megalakul.

Albumok

• AC/DC: Live
• Blind Guardian: Somewhere Far Beyond
• Megadeth: Countdown to Extinction
• Bon Jovi: Keep The Faith
• Edda Művek: Szélvihar
• Edda Művek: Szellemvilág
• Iron Maiden: Fear Of The Dark
• Katona Klári: Neked
• Kovács Kati: Forgószél
• Kovács Kati: A Kovács Kati
• Mariah Carey: MTV Unplugged
• Nine Inch Nails: Broken
• Queen: Classic Queen
• Queen: Live at Wembley '86
• Roger Waters: Amused to Death
• Tanita Tikaram: Eleven Kinds of Loneliness
• Thalía: Love
• TLC: Ooooh… on the TLC Tip
• Nirvana: "Incesticide"
• Madonna: "Erotica"
• Roxette: Tourism

1992 a televízióban

• Január 6.án elindul a Magyar Televízió 2 csatornáján a Knight Rider
• December 24-én megkezdi adását a Duna Televízió.

Születések

• január 19. – Logan Lerman, amerikai színész
• március 5. ‑ Ruben Blommaert, belga műkorcsolyázó
• szeptember 19. – Gavin Fink, amerikai színész
• október 12. – Josh Hutcherson, amerikai színész
• . - Utasi Árpád-(Csillag Születik nyertese)

Halálozások

• január 1. – Grace Hopper, a számítógéptudomány egyik úttörője
• január 27. – Satan Panonski, horvát punk énekes, költő
• február 19. – Domokos Pál Péter, etnográfus
• február 29. – Karinthy Ferenc, író (* 1921)
• március 3. – Veress Sándor, zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató (* 1907)
• március 23. – Friedrich August von Hayek az osztrák iskolához tartozó Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, a liberális demokrácia és a szabad piac védelmezője a szocialista és kollektivista eszmékkel szemben a 20. század közepén (* 1899)
• március 26. – Borbereki-Kovács Zoltán, festő- és szobrászművész (* 1907)
• április 6. – Isaac Asimov, amerikai író (* 1920)
• április 10. – Kajdi János, ökölvívó (* 1939)
• április 14. – Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, az MTA tagja (* 1907)
• április 20. – Benny Hill, komikus
• május 6. – Marlene Dietrich, eredeti nevén Marie Magdalene Dietrich német színésznő, énekesnő (* 1901)
• május 11. – Kolozsvári Grandpierre Emil, író, műfordító, kritikus (* 1907)
• július 4. – Astor Piazzola, argentin zeneszerző, zenekarvezető, harmonikás
• augusztus 8. – Papp Bertalan, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1913)
• augusztus 12. – John Cage, amerikai komponista
• augusztus 19. – Inke László, színész (* 1925)
• augusztus 23. – Székely János, erdélyi magyar költő, író, drámaíró (* 1929)
• szeptember 2. – Barbara McClintock úttörő amerikai tudós, a világ egyik első citogenetikusa, orvosi-fiziológiai Nobel-díjas (* 1902)
• október 1. – Petra Kelly, német zöldpárti politikus
• október 4. – Bay Zoltán, magyar származású atomfizikus (* 1900)
• október 8. – Rátonyi Róbert, színész
• október 8. – Willy Brandt, volt nyugatnémet szövetségi kancellár (* 1913)
• november 3. – Csákányi László, magyar Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész (* 1921)
• november 5. – Élő Árpád, magyar fizikus, matematikus, csillagász, sakkozó, a róla elnevezett „Élős-pontszám” kidolgozója (* 1903)
• november 6. – Vass Lajos, magyar zeneszerző, karnagy (* 1927)
• november 7. – Alexander Dubček, szlovák politikus, pártfőtitkár, államfő (* 1921)
• november 8. – Dégi István, Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1935)
• november 20. – Frank Mária, úszó, gyermekorvos (* 1943)
• november 26. – Tamási Lajos, magyar József Attila-díjas költő (* 1923)
• december 7. – Adamik Zoltán, atléta (* 1928)
• december 7. – Dana Andrews, amerikai színész
• december 21. – Philip Farkas magyar származású amerikai kürtművész és pedagógus (* 1914)
• december 26. – Kemény János, matematikus, számítástechnikus (* 1926)

Nobel-díjak

Fizikai	Georges Charpak lengyel születésű francia bányamérnök, atomfizikus
Kémiai	Rudolph A. Marcus amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Edmond H. Fischer svájci-amerikai mikrobiológus és Edwin G. Krebs amerikai orvos
Irodalmi	Derek Walcott Saint Lucia-i író
Béke	Rigoberta Menchú Tum guatemalai békeharcos
Közgazdasági	Gary S. Becker közgazdász