Ausztrália (ország)

Műholdkép

Ausztrália földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense, amely Ausztrália és Óceánia részét képezi. Politikai értelemben az Ausztrál Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Australia) rövidített neve.

Az Ausztrál Nemzetközösség területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed, és a legnagyobb Ausztrália és Óceánia földrészén belül. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.

Az országnév eredete

A név a latin terra australis incognita kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália felfedezése előtt egy ezen a helyen feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken.

Földrajz

Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja.

Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélebbi pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés, a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`), amelyek közötti távolság mintegy 3180 km.

Jelentősebb félszigetei:

• York-félsziget (északon)
• Arnhem-föld (északon)
• Yorke-félsziget (Adelaide-nál)

Jelentősebb tengeröblök:

• Carpentaria-öböl (északon)
• Spencer-öböl
• Szent Vince-öböl (Adilaide-nál)
• Port Phillip-öböl (Melbourne-nél)

Jelentősebb szigetek:

• Tasmánia
• Melville-sziget (északon)
• Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek (északon)
• Dirk Hartog-sziget (nyugaton)
• Kenguru-sziget (délen)
• Furneaux-szigetek (délen)
• Király-sziget (délen)

Domborzat

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) emelkedő Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), amely légvonalban 4000 km.

A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, s teljes területének mindössze 6%-a haladja meg a 610 m-t.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, a világ legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

• délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység

Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb hegysége a 2230 m magas Mount Kosciusko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.

A 65 km átlagos szélességű, alacsony parti síkságok, keleten, délkeleten és délnyugaton Ausztrália legsűrűbben lakott részeit képezik.

A keleti parton található az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység, amely a parti sík területeket választja el a szárazföld belsejétől. A hegység északról a York-foki-félszigettől (Cape York) indul és a keleti parttal párhuzamosan – 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.

• középen: Belső-ausztráliai-medence

Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.

• nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík

A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

Éghajlat

Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.

A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.

A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magashegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

Élővilág, természetvédelem

Bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus)

Koala (Phascolarctos cinereus) egy ausztrál parkban

A világon egyedülálló növény- és állatvilága van Ausztráliának.

Esőerdők

• növény: 18 000 növényfaj és 2500 évnél is idősebb fák
• állat: bársonyos aranymadár

Sivatagos területek

• növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót
• állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve

Ligeterdők

A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.

• növény: eukaliptusz és páfrány
• állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős, körülbelül akkora, mint egy nyúl, tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet, nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsára hasonlít, egyetlen hátsó testnyílása van a széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője a kloáka, lágyhéjú tojással szaporodik)

• kenguru

Ausztrália címerállata. A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes állatai. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyoz kb. 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza.

Tenger

• növény: tengeri fű
• állat: élénk színű halak, rákok, puhatestűek, oroszlánfóka

Történelem

Őslakosok

Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember.

A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanuskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.

Ausztrália felfedezése, gyarmatosítás

James Cook kapitány hajójának a HM Bark Endeavour 1988 készített mása Cooktownnál

A 15. században a kínai Cseng-Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait.

1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki.

A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el.

1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze.

1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmániát, felfedezte Új- Zélandot.

A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új- Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak.

1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és őfelsége III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én.

Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20-a között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. A első fehér település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott.

A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát.

Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben a vaskezű William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is; Sydney tíz év alatt várossá lett.

1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot.

1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék.

/A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen./

Van Diemen’s Land, a mai Tasmánia első települése 1803-ban jött létre és 1825-től önálló kolóniaként működött. Az Egyesült Királyság 1829-ben jelentette be igényét és fennhatóságát Nyugat-Ausztrália iránt, majd Új-Dél-Wales tartományától leválasztva 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Viktória, 1859-ben Queensland és 1863-ban a független és szabad (azaz nem fegyenctelep) Dél-Ausztrália tartományaként az Északi Terület tartományát hívta életre. Viktória és Nyugat-Ausztrália szintén szabad tartományként alapíttatott, később azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaország egészen 1864-ig deportált a kontinensre. Ugyan a földrész nagy része sokáig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát.

A brit korona 1823-as törvényével (New-South-Wales Act) életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot – gyakorlatilag felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet. Földkérdésekkel azonban egészen az 1830-as évekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedezők és benszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei – amely a megélhetésüket biztosította – veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte. A kérdés ezen irányú megközelítése egészen 1992-ig, a Mabo-ügy esetéig gyakorlatban volt.

Az iparosodás kezdetei, az aranyláz

1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Kitört az aranyláz.

Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray-folyó mentén. Melbourne-ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal és közvilágítással.

Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett.

1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy Reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke, és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, mely végül is felgyorsította a reformokat.

Az Eureka-gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek és folklórnak, mely nagyra tartja a bajtársiasságot és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot.

Távíróállomásokat állítottak fel, melyek – Szingapúron át – kapcsolatban álltak Londonnal. A központi távíróállomás, a Telegraph Station Ausztrália közepén épült és lett egy város, Alice Springs magja.

Az arany banditákat is szült, köztük a legendás Ned Kelly-t, aki az ausztrál folklór központi figurája lett. 1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad országként kezdte életét élni.

Önállósága

1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett.

Queensland-ben olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc és bauxit, ón, urán, kvarc és kőszén lelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak.

Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő Ausztrál fővárosi területet, és Walter Burley Griffin amerikai építészt megbízta Canberra felépítésével.

1914-ben Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak. A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező szentelt is ennek egy filmet.

1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában.

1941-ben Ausztrália hadat üzent Japánnak, amely a kontinens elfoglalására készült és Darwint bombázta is. A háború után a gazdaság virágzásnak indult.

A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt: végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket. 1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak.

Japán lett a fő gazdasági partnere és ma a bevándorlók fele is Ázsiából jön, de nyugati típusú ország maradt.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Ausztrália 1901 óta szövetségi állam. Minden tagállamnak saját kormánya van, a központi kormány székhelye Canberra. Kétpártrendszer van.

Közigazgatási felosztás

Szövetségi állam – 6 / Territórium – 2	Főváros
Nyugat-Ausztrália (Western Australia) (WA)	Perth
Queensland (QLD)	Brisbane
Új-Dél-Wales (New South Wales) (NSW)	Sydney
Victoria (VIC)	Melbourne
Dél-Ausztrália (South Australia) (SA)	Adelaide
[[Fájl:Flag of Sablon:Zászló/Tasmánia.svg|22px|keret|class=noviewer|Tasmánia]] Tasmania (TAS)	Hobart
Északi terület (Northern Territory) (NT)	Darwin
Ausztrál fővárosi terület (Australian Capital Territory) (ACT)	Canberra

Tengeren túli területek
Ashmore- és Cartier-szigetek
Ausztrál antarktiszi terület
Heard-sziget és McDonald-szigetek
Karácsony-sziget
Kókusz-szigetek
Korall-tengeri-szigetek
Norfolk-sziget

Népesség

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású.

A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból,valamint Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.

A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmániában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.

Az ausztrálok többsége vallásos, 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol.

Gazdaság

Általános adatok

Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, a vasérc, az alumínium és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A külterjes jelleg, a családi tulajdon és a magasfokú specializáció jellemzi a mezőgazdaságot.

A teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). A világ gyapjútermelésének negyede Ausztráliából kerül ki.

A mezőgazdaság elrendeződése a tengerpartoktól a kontinens belseje felé zonális:

belterjes növénytermesztés

Átlagosan 300 ha alatti farmokon, sűrűn lakott térségeken alakult ki.

• északkeleten: cukornád és gyümölcs
• délkeleten, a Brisbane és Adelaide közötti Boomerang-parton és Tasmániában: zöldség és gyümölcs
• a Murray medencéjében: öntözéses rizs, zöldség és szőlő

belterjes állattenyésztés

500-1000 ha-os farmokon, partközelben alakult ki. Juh-, marha-, sertés- és baromfitenyésztés, valamint tejgazdálkodás folyik itt.

• délkeleti sáv: a juhállomány legnagyobb része itt helyezkedik el

átmeneti jellegű gazdálkodás

2000 ha alatti birtokokon, a parti zóna mögött alakult ki.

Búzatermelő övezet, telepszerű juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel.

külterjes állattartás

10 000-600 000 ha méretű gazdaságokon, a legbelsőbb zónában alakult ki. Juh- és marhatartás jellemző, többnyire családi vállalkozásban, magas színvonalú gépesítéssel.

Ipar

Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólomérc, vasérc, nikkelérc, uránérc, rézérc, ónérc, ezüst, gyémánt, feketekőszén). A gazdaságban meghatározó szerepe van a bányászati termékek exportjának.

Az ipar gerincét a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, illetve az élelmiszeripar adja, 70%-a délkeletre, Új-Dél-Wales és Victoria területére telepedett.

Vas- és acélkohászat:

• Adelaide (Whyalla)
• Newcastle
• Sydney (Port Kembla)
• Perth (Kwinana)

Timföldgyártás:

• Arnhem-föld (Észak-Ausztrália)
• Gladstone – a világ legnagyobb üzeme

Alumíniumkohászat:

• Newcastle
• Geelong
• Launceston (Tasmania)

Gép- és gépkocsigyártás:

• Melbourne
• Sydney
• Adelaide

Elektronikai ipar:

• Adelaide
• Geelong

Vegyipar:

• kikötővárosokban

Közlekedés

Közút

A kontinenst a nagy távolságok és a ritka települészerkezet jellemzi. A belföldi teherszállítás nagy részét speciális kamionokkal, úgynevezett Road Train-ekkel („országúti vonat”) bonyolítják le. Az úthálózat főleg a sűrűn lakott zónákban - ezek elsősorban a déli és keleti tengerparti övezetekben és a nyugat-ausztráliai főváros körzetében koncentrálódnak - rendkívüli mértékben kiépített. Két autóbusz-társaság járatai fedik le az egész kontinenst.

Repülőgép

A Qantas Ausztrália nemzetközi légitársasága. Gépállománya főként Boeing és Airbus típusokból áll. A belföldi utaztatásokat az Australia Air végzi.

Kultúra

Művészetek

Ausztráliából, Sydney-ből származik a rockzene egyik legismertebb képviselője, az 1973 decemberében alakult AC/DC. Továbbá ausztráliai származású még a gothic metal két meghatározó együttese, a Virgin Black és a The Eternal.

A Harbour Bridge és az Operaház Sydney-ben

Lásd még:

• Ausztrália és Óceánia őslakóinak művészete
• Ausztrál irodalom

Híres képzőművészek:

• Tom Roberts (1856–1931), festő
• Sir William Dobell (1899–1970), portréfestő
• Albert Namatjira (1902–1959), festő
• Sir Russel Orysdale (1912–1981), angol származású festő
• Sir Sydney Nolan (1917–1991), festő

Sport

Minden év januárjában Ausztráliában rendezik az első Grand Slam-tenisztornát, az Australian Opent.

Az ausztrál Casey Stoner is a 2007-es MotoGP világbajnoka, 10 futamgyőzelmet szerzett.

Melbourne rendezte az 1956. évi nyári olimpiai játékokat, míg Sydney 2000-ben volt a házigazda.

Az UNESCO világörökségi listán szereplő helyszínek Ausztráliában

• Nagy-korallzátony (természeti/1981) [1]
• Kakadu Nemzeti Park (kulturális/természeti/1981) [2]
• Willandra-tóvidék (kulturális/természeti/1981)
• Nyugat-Tazmánia nemzeti parkjai (kulturális/természeti/1982)
• Lord Howe-szigetcsoport (természeti/1982)
• Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock) (kulturális/természeti/1987)
• Közép-Kelet-Ausztrália mérsékelt és szubtrópusi égövi esőerdeinek védett területei (természeti/1987)
• A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje (természeti/1988)
• Cápa-öböl Természeti Park (Nyugat-Ausztrália) (természeti/1991)
• Fraser-szigetek (természeti/1992)
• Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei (természeti/1994)
• Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek) (természeti/1997)
• Macquarie-sziget (természeti/1997)
• Greater Blue Mountains Övezet (természeti/2000)
• Purnululu Nemzeti Park (természeti/2003)
• A Királyi Kiállítási Épület (Royal Exhibition Building) és a Carlton Kert, Melbourne (kulturális/2004)

Mondások, közmondások

• "It is easy to remember your enemies, its easy to forget your friends."

Könnyű emlékezni az ellenségekre, könnyű elfeledni a barátokat.

• "Keep your eyes on the sun and you will not see the shadows."

Nézz a napra és nem fogod látni az árnyékokat.

• "We are all visitors to this time, this place. We are just passing through. Our purpose here is to observe, to learn, to grow, to love... and then we return home."

Mind látogatók vagyunk ebben az időben, ezen a helyen. Csak keresztül megyünk. Célunk felfedezni, tanulni, nőni, szeretni... és a végén haza megyünk.

Források

• www.Vasútgépészet.hu Lévay Ernő, Mérnök főtanácsos, MÁV Rt Gépészeti Szakigazgatóság

Könyvek

• Útitárs: Ausztrália (Panemex Kft. és Grafo Kft., 2000) ISBN 963 9090 39 5
• Berlitz Ausztrália (Welcome Idegenforgalmi Kiadó, 1998) ISBN 963 7585 48 6
• Batár Útikönyvek – Batár Zsolt Botond: Kelet-Ausztrália (Batár Zsolt Botond, 2005) ISBN-963-460-410-2
• A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
• Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia – Panoráma útikönyvek (Budapest, 1981) ISBN 963-243-103-0
• Koroknay István: Ausztrália és Óceánia (Móra Kiadó, 1984)

Külső hivatkozások

Képek

• Képek Ausztráliáról

Cikkek

• A Sulinet.hu cikke Tasmániáról
• A Sulinet.hu cikke Ulururól

Egyéb

• Az Ausztrál Kereskedelmi Kirendeltség az ausztrál kormány exportfejlesztő irodája
• Ausztráliáról szóló magyar nyelvű lista, népes tagsággal
• Útinapló
• Ausztrália Térkép