„Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Lengyel Béla (1844–1913) lapot átneveztem Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913) névre: A szülhal dátumot csak másodlagos egyértelműsítőként szoktuk használni azonos foglalkozású emberek esetén |
a linkek |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Lengyel Béla Ellinger.jpg|thumb|200px|''Lengyel Béla portréja. [[Ellinger Ede]] fényképfelvétele'']] |
[[File:Lengyel Béla Ellinger.jpg|thumb|200px|''Lengyel Béla portréja. [[Ellinger Ede]] fényképfelvétele'']] |
||
'''Lengyel Béla''' ([[Körösladány]], [[1844]]. [[január 4.]] – [[Budapest]], [[1913]]. [[március 11.]]) vegyész, akadémikus, egyetemi tanár. |
'''Lengyel Béla''' ([[Körösladány]], [[1844]]. [[január 4.]] – [[Budapest]], [[1913]]. [[március 11.]]) vegyész, akadémikus, egyetemi tanár. |
||
Egyetemi tanulmányait a budai [[műegyetem]]en kezdte mérnökhallgatóként, de hamarosan a tudományegyetem bölcsészkarán folytatta és fejezte be. |
Egyetemi tanulmányait a budai [[műegyetem]]en kezdte mérnökhallgatóként, de hamarosan a tudományegyetem bölcsészkarán folytatta és fejezte be. |
||
[[Than Károly]] mellé került tanársegédnek, majd 1868-ban külföldi tanulmányútra ment. Bunsen és Helmholtz mellett dolgozott. Doktorátusát |
[[Than Károly]] mellé került tanársegédnek, majd 1868-ban külföldi tanulmányútra ment. Bunsen és Helmholtz mellett dolgozott. Doktorátusát [[Heidelberg]]ben szerezte meg. Hazatérése után magántanári képesítést szerzett és gyógyszerészhallgatók kémiai oktatását végezte. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1876-ban tagjává választotta. 1900 és 1905 között elsőként foglalkozott Magyarországon a [[radioaktivitás]] jelenségeinek vizsgálatával. |
||
Hazatérése után magántanári képesítést szerzett és gyógyszerészhallgatók kémiai oktatását végezte. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1876-ban tagjává választotta. 1900 és 1905 között elsőként foglalkozott Magyarországon a [[radioaktivitás]] jelenségeinek vizsgálatával. |
|||
Tevékenységéről, munkásságáról a {{TermTudLex}} a következőket írja: |
Tevékenységéről, munkásságáról a {{TermTudLex}} a következőket írja: |
||
"Lengyel Béla (1844 – 1913) vegyész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főleg analitikai és szervetlen kémiai tudományos kutatásai jelentősek. Felfedezte a szén-szubszulfidot (C<sub>3</sub>S<sub>2</sub>), elsőként állított elő nagyobb mennyiségben tiszta |
"Lengyel Béla (1844 – 1913) vegyész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főleg analitikai és szervetlen kémiai tudományos kutatásai jelentősek. Felfedezte a szén-szubszulfidot (C<sub>3</sub>S<sub>2</sub>), elsőként állított elő nagyobb mennyiségben tiszta [[kalcium]]ot."<ref>{{TermTudLex|3}}</ref> |
||
Emlékét tábla őrzi [[Körösladány]]ban. |
Emlékét tábla őrzi [[Körösladány]]ban. |
||
A lap 2010. február 28., 18:31-kori változata
Lengyel Béla (Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. március 11.) vegyész, akadémikus, egyetemi tanár.
Egyetemi tanulmányait a budai műegyetemen kezdte mérnökhallgatóként, de hamarosan a tudományegyetem bölcsészkarán folytatta és fejezte be.
Than Károly mellé került tanársegédnek, majd 1868-ban külföldi tanulmányútra ment. Bunsen és Helmholtz mellett dolgozott. Doktorátusát Heidelbergben szerezte meg. Hazatérése után magántanári képesítést szerzett és gyógyszerészhallgatók kémiai oktatását végezte. A Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban tagjává választotta. 1900 és 1905 között elsőként foglalkozott Magyarországon a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával.
Tevékenységéről, munkásságáról a Természettudományi lexikon a következőket írja: "Lengyel Béla (1844 – 1913) vegyész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főleg analitikai és szervetlen kémiai tudományos kutatásai jelentősek. Felfedezte a szén-szubszulfidot (C3S2), elsőként állított elő nagyobb mennyiségben tiszta kalciumot."[1]
Emlékét tábla őrzi Körösladányban.
Jegyzetek
- ↑ Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966.
