Sugárhajtómű

A sugárhajtómű olyan reaktív hajtású erőgép, amely a hatás-ellenhatás törvényének elvén működik (Newton III. törvénye). A befogadó szerkezet mozgatáshoz szükséges tolóerőt úgy állítja elő a hajtómű, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkező gáz vagy folyadékot az átalakító térhez kapcsolt fúvócsőből nagy sebességű sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelmű erő (tolóerő) képződik. Az energiaátalakulás lehet kémiai (égés) vagy mechanikai.

Mivel a sugárhajtóműben jön létre a bevezetett energia (a hajtómű munkaközegének) átalakítása mozgási energiává, valamint a mozgáshoz szükséges tolóerő is itt képződik (a kiáramló gázok reakcióerejeként), ezért a sugárhajtóművet a motor és a hajtóberendezés kombinációjának nevezik.

A hajtósugár mozgási energiáját különféle energiafajtákból állíthatják elő: hő-, kémiai, atom-, elektromos, napenergia.

Fajtái

Négy fő típusa van.

Mechanikai átalakítással működő:

• folyadék(víz)sugár hajtómű

Kémiai átalakulással működők:

• A környező levegőt az égéshez felhasználó:
  • lüktető sugárhajtómű (pl. V–1)
  • a gázturbinás sugárhajtómű
  • a torlósugár-hajtómű: ramjet (pl. X–15), scramjet (pl. X–43)
  • a kombinált sugárhajtómű: a torlósugár-hajtómű és a gázturbinás sugárhajtómű kombinációja (pl. PW J58, az SR–71 sugárhajtóműve). A környező levegőt felhasználó sugárhajtóművek egyik továbbfejlesztése. Célja a két hajtóműtípus hátrányainak kiküszöbölése.

• Nukleáris torlósugárhajtómű: Tory (Project Pluto)

• A környező levegőt fel nem használó: rakétahajtómű

Lásd még

• vízturbina
• gőzturbina
• gázturbina

Forrás

• Űrhajózási lexikon, 645. o. (Akadémia Kiadó, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981)
  ISBN 963 05 2348 5 (Akadémiai) ISBN 963 326 529 0 (Zrínyi)