„Szélenergia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Szélenergetika a világon: sablon-leford |
|||
(10 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
54. sor: | 54. sor: | ||
== Szélenergetika a világon== |
== Szélenergetika a világon== |
||
A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött. Az első gyárak, a Kuriant,a Vestas,a Nordtank és a Bonus megalapozták a modern szélenergia-ipart. Ezek a korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak (20-30 kW), mint a mostaniak.<br> |
|||
Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat és több ezer turbina üzemel világszerte. |
|||
Összes teljesítményük 74,223 MW, aminek kb. 65%-át Európában állítják elő (2006). A szélenergia-ipar a leggyorsabban fejlődő energiaágazat volt 2004 végén.<br> |
|||
2000 és 2006 között megnégyszereződött az így termelt villamosenergia mennyisége. A szélerőművek 81%-a az Egyesült Államokban és Európában van, de az új telepítések megoszlása az első öt ország között 2004-ben 71%, 2006-ban 62% volt.<br> |
|||
2007-ben a legnagyobb szélenergia kapacitással [[Németország]], [[Spanyolország]], az [[Egyesült Államok]], [[India]] és [[Dánia]] rendelkezett (lásd a táblázatot).<br> |
|||
A Nemzetközi Szélenergia Egyesület (World Wind Energy Association) szerint 2006 végére 73.9 GW-ra, 2010-re 160GW-ra fog emelkedni a szélenergia termelés, évi 21%-os növekedés mellett.<br> |
|||
[[Dánia]] energiaszükséglete közel egyötödét szélerőművekkel fedezi, ami a legmagasabb arány világszerte. |
|||
Élen jár a szélturbinák gyártásban és használatban egyaránt, és arra törekednek, hogy ezt az arányt 50%-ra növeljék. |
|||
{{leford}} |
{{leford}} |
||
{| class="wikitable" style="float: left; margin-left: 10px" |
{| class="wikitable" style="float: left; margin-left: 10px" |
A lap 2008. július 24., 22:26-kori változata
A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.
2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a.
A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.
A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.
Gazdaságosság
Az utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára, de még nem olcsóbb, mint a más módokon előállított áram ára (25 Ft/kWh, az átlag 14.16 Ft/kWh-val szemben)[1]. 2005-ben a szélenergia előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik. A szélenergia termelése gyorsan nő, 2012-ig becslések szerint a tavalyi szint két és félszeresét érheti el [2].
A szél energiája
A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.
A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis hatás, a föld és a víz visszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.
Európa és Magyarország
Európa - és a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi [3]. Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavazető mögött. (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 - (Az adat 2005-ös).
Általában elmondható, hogy a volt keleti blokk tagjai ezen a téren jelentős elmaradásban vannak, de dinamikus növekedés várható. Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon. A régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot.
Európa legtöbb országában és az Európai Unióban a megújuló energiafajták, köztük főképp a szélenergia hasznosítását kiemelt feladatnak tekintik.
Magyarországon a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik [4] [5]. Általában az ország adottságait nem tekintik nagyon jónak ehhez az iparághoz, mivel az átlagos szélsebességek viszonylag alacsonyak.
Az országban szélerőmű működik például Kulcson [6], Újrónafőn [7], Vépen és Szápáron [8].
Források és jegyzetek
- ↑ Magyar Energia Hivatal (Villamos energia társaságok 2007. évi adatai)
- ↑ Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület
- ↑ Jelentős bővülés előtt az európai szélenergia ipar
- ↑ Menedzsment Fórum, mfor.hu - Vihart kavartak a hazai szélkerekek
- ↑ Ellentmondások a megújuló energia körül: Szeles sáv
- ↑ W I N F O . hu Szélenergia Hasznosítása Magyarországon
- ↑ Lég-Áram Alapítvány
- ↑ Nrg Systems |
Külső hivatkozások
- szelenergia.lap.hu
- Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület (MSZTE)
- Megújuló Energia Ipari Társaság (MEIT)
- Német Szélenergia Szövetség, németül és angolul
- Zöldtech – megújuló energia magazin
- Szélerőmű, Törökszentmiklós
- Szélerőmű, Mezőtúr
- Szélerőmű, Vép
- Megújuló energia: szélenergia
- A szélenergia - muszakiak.hu - a műszaki portál
Szélenergetika a világon
A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött. Az első gyárak, a Kuriant,a Vestas,a Nordtank és a Bonus megalapozták a modern szélenergia-ipart. Ezek a korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak (20-30 kW), mint a mostaniak.
Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat és több ezer turbina üzemel világszerte.
Összes teljesítményük 74,223 MW, aminek kb. 65%-át Európában állítják elő (2006). A szélenergia-ipar a leggyorsabban fejlődő energiaágazat volt 2004 végén.
2000 és 2006 között megnégyszereződött az így termelt villamosenergia mennyisége. A szélerőművek 81%-a az Egyesült Államokban és Európában van, de az új telepítések megoszlása az első öt ország között 2004-ben 71%, 2006-ban 62% volt.
2007-ben a legnagyobb szélenergia kapacitással Németország, Spanyolország, az Egyesült Államok, India és Dánia rendelkezett (lásd a táblázatot).
A Nemzetközi Szélenergia Egyesület (World Wind Energy Association) szerint 2006 végére 73.9 GW-ra, 2010-re 160GW-ra fog emelkedni a szélenergia termelés, évi 21%-os növekedés mellett.
Dánia energiaszükséglete közel egyötödét szélerőművekkel fedezi, ami a legmagasabb arány világszerte.
Élen jár a szélturbinák gyártásban és használatban egyaránt, és arra törekednek, hogy ezt az arányt 50%-ra növeljék.
Teljes szélenergia kapacitás (MW, évvégi adat)[1][2] | ||||
---|---|---|---|---|
Rang | Nemzet | 2005 | 2006 | Utolsó |
1 | Németország | 18,415 | 20,622 | 21,283 |
2 | Spanyolország | 10,028 | 11,615 | 12,801 |
3 | Egyesült Államok | 9,149 | 11,603 | 12,634 |
4 | India | 4,430 | 6,270 | 7,113 |
5 | Dánia | 3,136 | 3,140 | |
6 | Kína | 1,260 | 2,604 | 2,956 |
7 | Olaszország | 1,718 | 2,123 | |
8 | Egyesült Királyság | 1,332 | 1,963 | 2,186 |
9 | Portugália | 1,022 | 1,716 | 1,874 |
10 | Franciaország | 757 | 1,567 | |
11 | Hollandia | 1,219 | 1,560 | |
12 | Kanada | 683 | 1,459 | 1,588 |
13 | Japán | 1,061 | 1,394 | |
14 | Ausztria | 819 | 965 | |
15 | Ausztrália | 708 | 817 | |
16 | Görögország | 573 | 746 | 753 |
17 | Írország | 496 | 745 | |
18 | Svédország | 510 | 572 | |
19 | Norvégia | 267 | 314 | |
20 | Brazília | 29 | 237 | |
21 | Egyiptom | 145 | 230 | 580 |
22 | Belgium | 167 | 193 | |
23 | Tajvan | 104 | 188 | |
24 | Dél-Korea | 98 | 173 | |
25 | Új-Zéland | 169 | 171 | |
26 | Lengyelország | 83 | 153 | 216 |
27 | Marokkó | 64 | 124 | |
28 | Mexikó | 3 | 88 | |
29 | Finnország | 82 | 86 | |
30 | Ukrajna | 77 | 86 | |
31 | Costa Rica | 71 | 74 | |
32 | Magyarország | 18 | 61 | |
33 | Litvánia | 6 | 55 | |
34 | Törökország | 20 | 51 | |
35 | Csehország | 28 | 50 | |
36 | Irán | 23 | 48 | |
Európa többi része | 129 | 163 | ||
Amerika többi része | 109 | 109 | ||
Ázsia többi része | 38 | 38 | ||
Afrika és a Közel-Kelet többi része | 31 | 31 | ||
Óceánia többi része | 12 | 12 | ||
A Föld összes termelése | 59,091 MW | 74,223 MW |