„Szélenergia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nyxandyoz (vitalap | szerkesztései)
(10 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
54. sor: 54. sor:


== Szélenergetika a világon==
== Szélenergetika a világon==
A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött. Az első gyárak, a Kuriant,a Vestas,a Nordtank és a Bonus megalapozták a modern szélenergia-ipart. Ezek a korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak (20-30 kW), mint a mostaniak.<br>
Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat és több ezer turbina üzemel világszerte.
Összes teljesítményük 74,223 MW, aminek kb. 65%-át Európában állítják elő (2006). A szélenergia-ipar a leggyorsabban fejlődő energiaágazat volt 2004 végén.<br>
2000 és 2006 között megnégyszereződött az így termelt villamosenergia mennyisége. A szélerőművek 81%-a az Egyesült Államokban és Európában van, de az új telepítések megoszlása az első öt ország között 2004-ben 71%, 2006-ban 62% volt.<br>
2007-ben a legnagyobb szélenergia kapacitással [[Németország]], [[Spanyolország]], az [[Egyesült Államok]], [[India]] és [[Dánia]] rendelkezett (lásd a táblázatot).<br>
A Nemzetközi Szélenergia Egyesület (World Wind Energy Association) szerint 2006 végére 73.9 GW-ra, 2010-re 160GW-ra fog emelkedni a szélenergia termelés, évi 21%-os növekedés mellett.<br>
[[Dánia]] energiaszükséglete közel egyötödét szélerőművekkel fedezi, ami a legmagasabb arány világszerte.
Élen jár a szélturbinák gyártásban és használatban egyaránt, és arra törekednek, hogy ezt az arányt 50%-ra növeljék.
{{leford}}
{{leford}}
{| class="wikitable" style="float: left; margin-left: 10px"
{| class="wikitable" style="float: left; margin-left: 10px"

A lap 2008. július 24., 22:26-kori változata

Szélfarm Neuenkirchenben (Németország).

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.

2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a.

A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.

A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

Gazdaságosság

Az utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára, de még nem olcsóbb, mint a más módokon előállított áram ára (25 Ft/kWh, az átlag 14.16 Ft/kWh-val szemben)[1]. 2005-ben a szélenergia előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik. A szélenergia termelése gyorsan nő, 2012-ig becslések szerint a tavalyi szint két és félszeresét érheti el [2].

A szél energiája

A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.

A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.

A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis hatás, a föld és a víz visszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.

Európa és Magyarország

A víz felett gyakran erősen és folyamatosan fúj a szél, mivel nem ütközik akadályokba. A Koppenhága közelében lévő szélfarmnak ezek a nagy, lassan mozgó turbinái az enyhe, de állandó szelekből merítenek erőt.
Fájl:Szélerőmű7.jpg
Szélerőmű 2007. április 8-án készült a fotó Csehországban. A horizont felett jól látható a barna színű, sűrűsödő légszennyeződés, ami máshol keletkezik
Szélfarm (Muppandal, Tamilnadu, India)

Európa - és a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi [3]. Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavazető mögött. (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 - (Az adat 2005-ös).

Általában elmondható, hogy a volt keleti blokk tagjai ezen a téren jelentős elmaradásban vannak, de dinamikus növekedés várható. Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon. A régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot.

Európa legtöbb országában és az Európai Unióban a megújuló energiafajták, köztük főképp a szélenergia hasznosítását kiemelt feladatnak tekintik.

Magyarországon a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik [4] [5]. Általában az ország adottságait nem tekintik nagyon jónak ehhez az iparághoz, mivel az átlagos szélsebességek viszonylag alacsonyak.

Az országban szélerőmű működik például Kulcson [6], Újrónafőn [7], Vépen és Szápáron [8].

Források és jegyzetek

  1. Magyar Energia Hivatal (Villamos energia társaságok 2007. évi adatai)
  2. Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület
  3. Jelentős bővülés előtt az európai szélenergia ipar
  4. Menedzsment Fórum, mfor.hu - Vihart kavartak a hazai szélkerekek
  5. Ellentmondások a megújuló energia körül: Szeles sáv
  6. W I N F O . hu Szélenergia Hasznosítása Magyarországon
  7. Lég-Áram Alapítvány
  8. Nrg Systems |

Külső hivatkozások

Szélenergetika a világon

A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött. Az első gyárak, a Kuriant,a Vestas,a Nordtank és a Bonus megalapozták a modern szélenergia-ipart. Ezek a korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak (20-30 kW), mint a mostaniak.
Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat és több ezer turbina üzemel világszerte. Összes teljesítményük 74,223 MW, aminek kb. 65%-át Európában állítják elő (2006). A szélenergia-ipar a leggyorsabban fejlődő energiaágazat volt 2004 végén.
2000 és 2006 között megnégyszereződött az így termelt villamosenergia mennyisége. A szélerőművek 81%-a az Egyesült Államokban és Európában van, de az új telepítések megoszlása az első öt ország között 2004-ben 71%, 2006-ban 62% volt.
2007-ben a legnagyobb szélenergia kapacitással Németország, Spanyolország, az Egyesült Államok, India és Dánia rendelkezett (lásd a táblázatot).
A Nemzetközi Szélenergia Egyesület (World Wind Energy Association) szerint 2006 végére 73.9 GW-ra, 2010-re 160GW-ra fog emelkedni a szélenergia termelés, évi 21%-os növekedés mellett.
Dánia energiaszükséglete közel egyötödét szélerőművekkel fedezi, ami a legmagasabb arány világszerte. Élen jár a szélturbinák gyártásban és használatban egyaránt, és arra törekednek, hogy ezt az arányt 50%-ra növeljék.


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Teljes szélenergia kapacitás
(MW, évvégi adat)[1][2]
Rang Nemzet 2005 2006 Utolsó
1 Németország 18,415 20,622 21,283
2 Spanyolország 10,028 11,615 12,801
3 Egyesült Államok 9,149 11,603 12,634
4 India 4,430 6,270 7,113
5 Dánia 3,136 3,140
6 Kína 1,260 2,604 2,956
7 Olaszország 1,718 2,123
8 Egyesült Királyság 1,332 1,963 2,186
9 Portugália 1,022 1,716 1,874
10 Franciaország 757 1,567
11 Hollandia 1,219 1,560
12 Kanada 683 1,459 1,588
13 Japán 1,061 1,394
14 Ausztria 819 965
15 Ausztrália 708 817
16 Görögország 573 746 753
17 Írország 496 745
18 Svédország 510 572
19 Norvégia 267 314
20 Brazília 29 237
21 Egyiptom 145 230 580
22 Belgium 167 193
23 Tajvan 104 188
24 Dél-Korea 98 173
25 Új-Zéland 169 171
26 Lengyelország 83 153 216
27 Marokkó 64 124
28 Mexikó 3 88
29 Finnország 82 86
30 Ukrajna 77 86
31 Costa Rica 71 74
32 Magyarország 18 61
33 Litvánia 6 55
34 Törökország 20 51
35 Csehország 28 50
36 Irán 23 48
Európa többi része 129 163
Amerika többi része 109 109
Ázsia többi része 38 38
Afrika és a Közel-Kelet többi része 31 31
Óceánia többi része 12 12
A Föld összes termelése 59,091 MW 74,223 MW
30 m Darrieus szélerőmű a Magdalen-szigeteken
H-Darrieus-turbina
Windstar 530G

Sablon:GF

  1. Global Wind Energy Council (GWEC) statistics
  2. European Wind Energy Association (EWEA) statistics