Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola

Az iskola épülete
Az iskola épülete
Alapítva1985
NévadóHajnik Károly (ember)
Bezárva2007
HelyMagyarország, Budapest
Típusszakképző iskola
OM-azonosító035429
Elérhetőség
CímBudapest, VII. kerület Murányi utca 10.
Elhelyezkedése
Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola (Budapest)
Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola
Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 05′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 05′ 08″
Térkép

A Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola – a Budapest VIII. Vas utcai Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola kereteiből kinőve – 1985-től a VII. kerület Murányi utca 10. szám alatti iskolaépületben működött önálló intézményként 2007. június 30-ig. E napon a Fővárosi Önkormányzat iskolamegszüntetési hullámának részeként bezárták, épületét kiürítették; tanárai és diákjai egy részével beolvasztották a Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskolába. A volt iskolaépület azóta kihasználatlanul, üresen áll.

Az iskola története[szerkesztés]

A Vas utcai épület
A Vas utcai épület bejárata

Az épület[szerkesztés]

A Budapest VIII. Vas utca 9. – 11. számú épület Lajta Béla tervei alapján 1908 és 1912 között épült fel.

Az előzmények[szerkesztés]

Az impozáns épületben 1912 szeptemberében megnyitotta kapuit a Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola.[1] Itt 1921-ben külön gyors- és gépíró tagozatot alapítottak, amely önálló Gyors- és Gépíró Iskolává fejlődve 1985-ig működött.

A kezdet[szerkesztés]

1985-ben a Gyors- és Gépíró Iskola a Budapest VII. kerület Murányi utca 10. számú – a XIX. század végén neoklasszicista stílusban épített – iskolaépületbe költözött. Még ebben az évben felvette az első magyar országgyűlési gyorsírónak, Hajnik Károlynak a nevét, és – mint a gyorsíró iskola jogutódja – közgazdasági szakközépiskolává alakult. A legelső középiskolai osztály, a IV/G (of. Süle Sándorné), 1991-ben tett érettségi vizsgát. Idegen nyelvből ez az osztály még nem érettségizett, mert 1990-ig az intézmény hiányt szenvedett megfelelő nyelvtanárokból.

A fejlődés[szerkesztés]

1990 augusztusában Párkányné Károly Edit igazgatósága idején számos új tanár, köztük nyelvtanár került az iskolába. A következő évtől bővült a számítástechnika-informatika szakos tanárok létszáma is. Az új igényeknek, új tanterveknek, új képzési céloknak megfelelően fejlesztések kezdődtek, amelyek 1993-tól Szunomár Zoltán, majd 1999-től dr. Székely Károly Ákos igazgató működése idején folytatódtak.

A legfontosabbak:

  • ÚJ TANTERMEK: számítástechnika-termek, taniroda kialakítása, korszerű berendezése
  • KÖNYVTÁR: új helyiségben nyert kialakítást. A Vas utcából áthozott 1570 kötetes könyvállománya az évek során 2004-re elérte az 5000 könyvtári egységet, amelyben már nemcsak könyvek, hanem mintegy ezres nagyságrendben más információhordozók (pl. videokazetták, CD-k stb.) is megtalálhatók voltak. 2000-ben számítógépet, majd internet-összeköttetést kapott. A kitűnő állománygyarapítás, feldolgozás és feltárás, valamint az igényes pedagógiai munka következtében a könyvtár az iskola leglátogatottabb színterévé vált 2.
  • TORNATEREM: új parketta, új tornaszerek, kondicionálóterem
  • NYELVI LABOR: 2004-ben sikerült beszerezni és üzembe helyezni
  • Sportudvar, díszburkolat
  • Az egész épület külső tatarozása, belső karbantartása
  • PHARE-program: A fejlődés egyik meghatározó eleme volt a Phare-programhoz való kapcsolódás. Az iskolában részben a Világbank és az Európai Unió Phare-programja szerint folyt egy ideig az oktatás. Mint Phare iskola jelentős eszközfejlesztésben részesült az intézmény, ami korszerű technikai felszereltséget eredményezett. Kiépítették a számítógépes hálózatot. A legkorszerűbb multimédiás gépekkel is rendelkeztek. Az internethez való csatlakozás megvalósult.

A pedagógiai munkáról is néhány szót!

Az országban – az állami oktatási intézmények között – elsőként dolgozta ki és valósította meg az iskola a titkár-menedzserasszisztens képzési programot, amelyet számos intézmény átvett, illetve továbbfejlesztett. Érettségizetteknek bevezette a jogi asszisztens és az ügyintézőtitkár I. elnevezésű szakképzést. Népszerűek voltak a protokoll ügyintéző, irodavezető, titkárságvezető OKJ-s képzések is. Az elmúlt évtizedek alatt sok ezer fiatalt juttatott magas szintű tudáshoz, sokan egyetemekre és főiskolákra is bejutottak. A felvételi arányszámok tükrében az iskola – folyamatosan javuló tendenciát mutatva – az átlagos szintet megütve bejutott a középmezőnybe 3. A Hajnikban végzettek által preferált felsőoktatási szakok a következők voltak: bölcsész, egészségügyi, műszaki, pedagógiai, természettudományi, és messze kimagaslóan a gazdasági 4.

Iskolai élet, hagyományok

Az iskolában töltött éveket mozgalmas közösségi élet és családias hangulatú rendezvények tették felejthetetlenné. Többek között sport- és gépírásversenyek, túrák, külföldi utak, vidám farsangi és gólyabálok. Az iskola jó hírnevét az országos és nemzetközi tanirodai kiállításokon, versenyeken, képzési börzéken való részvétel tovább erősítette. A végzősök szalagavató bálját mindig óriási készülődés és érdeklődés övezte. A ballagás előestéjén zenés műsoros esttel, szerenáddal búcsúztak tanáraiktól az iskola udvarán.

Számos hagyomány alakult ki, amelyek legfontosabbika a névadó születésnapjának megünneplése volt minden évben, egybekötve a Fiumei úti Hajnik-sír megkoszorúzásával. Emellett minden ilyen Hajnik-napnak megvolt a maga speciális tematikája. Így például 2001. december 7-én a tanulók névadó-történeti versenyen vehettek részt.

Minden tanév végén a folyamatosan kiváló eredményt elérő tanulókat az iskola legmagasabb kitüntetésével, a Hajnik emlékéremmel jutalmazták.

A 2001-ben elhunyt Tódor Albert matematikatanárról az iskolában tantermet neveztek el, amelyben emlékére minden évben matematikaversenyt tartottak.

2006-ban ünnepelték az iskola fennállásának 75. évfordulóját, valamint Hajnik Károly 200. születésnapját. Ebből az alkalomból – Bod Péter Ákos fővédnökségével – nemzetközi tudományos tanácskozást és emlékülést rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint emlékműsort mutattak be az iskolában.

A vég[szerkesztés]

Az utolsó szerenád

Amikor a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola már régóta számottevő szakmai tradíció birtokában dolgozott a finanszírozási gondok ellenére 5 , színvonalasan igyekezett a gazdasági változások igényeihez alkalmazkodni, sőt voltak már élő külföldi kapcsolatai osztrák, francia és svéd iskolákkal, bekapcsolódott az Európai Unió oktatási programjaiba, akkor 2007 februárjában, mint derült égből a villámcsapás, érkezett a rossz hír: az iskolát a Fővárosi Önkormányzat bezárja, illetve jogutóddal megszünteti.

A végnap a tanári karnak, a tanulóknak, a szülőknek – sőt több volt tanulónak és az iskola egyes nyugdíjas tanárainak – tiltakozása és más bezárására-összevonásra ítélt iskolákkal való összefogásuk ellenére 2007. június 30-án elérkezett. Az iskola 22 évi önálló létezés után július 1-jével hivatalosan megszűnt. A tanári kar egy része munkanélkülivé vált, egy része más munkahely után nézett, és egy részét a tanulók többségével együtt átvette a Leövey Klára KSZKI, a jogutód iskola.

Az iskola tanári kara[szerkesztés]

Ballagás

Igazgatók[szerkesztés]

Párkányné Károly Edit (1985-1993)
Szunomár Zoltán (1993-1999)
dr. Székely Károly Ákos (1999-2007)

A tantestület tagjai 2004-ben[szerkesztés]

Bajusz Ibolya Kicsi Kinga Rencsényi Beatrice
Batthyány Ferenc Kovács László Rohály Miklósné
Bíróné Kovács Mária Kovácsné Sipos Márta Szakács Zalán
Domonkos Judit Magi Béla Szatmári Jánosné
Dózsa Ferenc Marcsinák Judit Dr. Székely Károly Ákos
Felkainé Meszlényi Ibolya Nagy Kornélia Tari Ágnes
Dr. Gállfy Sándor Dr. Nagy Sarolta Dr. Tóth Emília
Gálné Bacsár Zsuzsanna Dr. Nyíri Judit Tóth Péter
Gulyás Edit Papp Zsolt Valastyánné Nagy Veronika
Hardyné Mészáros Ágnes Pere János Vassné Kovács Dorottya
Havanyecz Mihály Piross László Vencz Zoltán
Horváth Éva Radácsy Györgyi Víg Emőke
Hosszú Ildikó Radó Eszter

Nyugállományba vonult tanárok[szerkesztés]

  • Süle Sándorné gép-gyorsírás (1992)
  • Párkányné Károly Edit ig. (1993)
  • Kovács László német-könyvtár-magyar (2004)
  • Piross László fizika-informatika (2005)
  • Bajusz Ibolya testnevelés (2006)
  • dr. Nagy Sarolta kémia, titkári ismeretek (2006)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu/ Archiválva 2012. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  1. Iskolatörténet. In: Digi Évkönyv 2002-2003. Közr. a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola. Bp. 2003
  2. Kovács László: A Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárának története. (Kézirat) Bp., 2004
  3. A középiskolák felsőoktatási felvételi arányainak mutatói – Az arányok fejlődése (1. táblázat) In: Neuwirth Gábor – Horn Dániel: A középiskolai munka néhány mutatója. Okt. Kut. és Fejl. Int., 2007. – ISSN 1788-1889 (nyomt.), ISSN 1788-2052 (online)
  4. A középiskolák felvételi arányainak mutatói felsőoktatási intézményenként 2002-2006. (2. táblázat) In: Neuwirth Gábor-Horn Dániel: A középiskolai munka néhány mutatója. Okt. Kut. és Fejl. Int., 2007. – ISSN 1788-1889 (nyomt.), ISSN 1788-2052 (online)
  5. A közoktatás finanszírozása. In: Jelentés a magyar közoktatásról. Szerk. Halász Gábor és Lannert Judit. – Bp. OKI, 2006