Kornis Mihály (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról, rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kornis Mihály (egyértelműsítő lap).
Kornis Mihály
Burger Barna felvétele
Burger Barna felvétele
SzületettKertész Mihály
1949. május 10. (74 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGöczey Zsuzsa
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1973)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kornis Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kornis Mihály (született Kertész) (Budapest, 1949. május 10. –) József Attila-díjas magyar író, drámaíró, rendező és tanár, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának tagja 2013-tól[1]

„ A szeretetnek nincs oka. Van. Támad. És ha valóban feltámad, kifogyhatatlan. Aki megérzi magában ezt az erőt, az szerény lesz. Van ereje felülemelkedni bármi veszteségen. A szerénység növeli az önbizalmát. Akinek van önbizalma, nyugodt. Egyre többet képes belátni, átlátni a helyzeteket, felfogni az összefüggéseket, beleélni magát a másik helyzetébe. Tehát mind könnyebb szeretnie: megengedi magának a mindent-megbocsátás őrült luxusát. ”
– Kornis Mihály

Életpályája[szerkesztés]

Az irodalom már egészen fiatal korában jelen volt az életében, mintegy jelezve, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazista korában Országos Tanulmányi versenyen vett részt, pályázatát Sarkadi Imre drámáiból írta.

1964-ben a pesti Irányi utcában járt általános iskolába. 1967-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban (Reáltanoda utca). Bár a tanulmányi versenyt megnyerte, mégsem vették fel az egyetemre, kultúrpolitikai döntések miatt. Kötelezték egy idegen nyelv megtanulására. Ezt teljesítette is, 1968-ban orosz állami középfokú nyelvvizsgát tett. Ám akkor az egyetem előtt, előfelvételisként egy év sorkatonai szolgálatot kellett volna teljesítenie. Ez alól művészeti főiskolával tudott kibújni, így színész szeretett volna lenni, és jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. A sors különös fintora folytán azonban ekkor újabb rendeletet hoztak és itt is be kellett volna vonulnia katonának. Végül egy év halasztást kapott és elkezdhette az iskolát, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult, az 1969–73-as években. 1972–1973 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezett.

Első rendezői munkája harmadéves korában, 1971-ben Kaposvárott (a betegeskedő Komor István helyett ugrott be) Jean Giraudoux Trójában nem lesz háború című darabja volt. Másodikként Jevgenyij Svarc Hókirálynő című darabját rendezte. A művet Romhányi József tréfás-kínrímes, gyermekeknek szóló átiratában ismerte meg a magyar közönség, de ő az eredeti kézirat alapján dolgozta fel. A Hókirálynő ősbemutatóján Lukáts Andor, Koltai Róbert, Vajda László, Verebes István játszott. A díszleteket és jelmezeket Pauer Gyula[2] tervei alapján készítették. Harmadik rendezése, mely egyben a vizsgarendezés is volt, 1973-ban Molière: Tartuffe című darabja. Tartuffe-öt Verebes István játszotta, Dorine-t, a szolgálót Molnár Piroska, Orgont Kun Vilmos,[3] Elvirát Olsavszky Éva. A diploma megszerzése után azonban, miután politikai felügyeletet óhajtottak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával.

Szerződést bontott a szolnoki és kaposvári színházakkal. Úgy döntött, hogy írni fog, a költő Petri György lett a mestere. Olyan szabadon és politikailag függetlenül akart élni, mint ő. Petrin keresztül kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Saját útját járva, magánlakásokon tartott felolvasásokat műveiből 1973–1976 között. A leggyakrabban Kenedi János bocsátotta rendelkezésére cenzúrázatlan és ezért veszélyes felolvasásokra a lakását. Ez egyike volt a demokratikus ellenzék tevékenysége első megnyilatkozásainak. 1974–1978 között megélhetési céllal a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának munkatársaként gyermekműsorokat és mesejátékokat rendezett.

1978-ban alapította első szamizdat újságszerűségét, zártláncban, de szabadon, és a cenzúra megkerülésével terjesztette A Naplót. Még abban az évben elbocsátották a Rádióból, 17 magyar értelmiségivel együtt, azzal a hazug váddal, hogy a Random House kiadónál szovjetellenes írásai jelentek meg, Kenedi János szerkesztésében, Profil címmel. Mindezt Kornis irodalmi formában is megírta 2003-ban megjelent Pestis előtt című művének Civilek a pályán című emlékiratában.

Ezután Horányi Özséb és Bereményi Géza segítségével és közbenjárására a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, 1978–1981 között. Ekkor a Vígszínház sietett a segítségére, Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerzett neki és ajánlására Paál István[4] dramaturgként maga mellé vette a szolnoki Szigligeti Színházhoz, 1981–1983 között. 1984–1989 között Makk Károly közbenjárására a Mafilmben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk-kal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyet Kozma című darabjából írtak – hiába. A forgatókönyv három változatát utasította el a Filmfőigazgatóság. A Kozmát 1986-ban mutatták be Kaposvárott, Ács János[5] rendezésében – a főszerepben Molnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusok szavazásakor, Pogány Judit a legjobb epizódalakítás díját – és 1987-ben a Pesti Színházban Horvai István rendezésében, a főszerepekben Törőcsik Mari, Pap Vera és Eszenyi Enikő alakításával. (Abban az évben Törőcsik kapta a legjobb női alakítás díját.)

A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott az író életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. 1990–2002 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. 1990 és 1996 között a Katona József Színház dramaturgja, 1996–2003 között a Vígszínház művészeti tanácsadója, 2003-tól a Madách Színház művészeti főtanácsadója, valamint 1994-től a Magyar Lettre Internationale[6] folyóirat kuratóriumi tagja.

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Göczey Zsuzsa rádiós szerkesztő, a Klubrádió zenei vezetője.

Művei[szerkesztés]

Antológiák[szerkesztés]

  • Isten tenyerén ülünk, Magvető Kiadó, Budapest, 1980, Fiatal írók antológiája
  • Dinamit, Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Drámaantológia
  • A Napló, Minerva Kft., Budapest, 1990, 1977-1982 válogatás, fotókkal.
  • Itt nincsenek pillangók?, PolgART Kiadó, Budapest, 2000, mai zsidó próza, Für Emil illusztrációival
  • A mi nyelvünk, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003, Íróink és költőink a magyar nyelvről.
  • Vallomások, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009, Íróink és költőink a magyar nyelvről, összeállította Grétsy László dr.

Idegen nyelven megjelent művei[szerkesztés]

  • Mihály Kornis: Vater siegt. Übersetz von Hans Skirecki In Erkundungen II, 21 ungarische Erzähler. Verlag Volk und Welt, Berlin, 1983.
  • Petition In The Portable Lower East Side. Eastern Europe. Winter/Summer, USA, 1986
  • Vater siegt In Liebe. Ungarische Kurzprosa aus dem 20. jahrhundert, Corvina, 1993
  • Father Makes Good. Translated by Judith Sollosy In Common Knowledge, Spring 1997, V6, N1, Oxford University Press, 1997
  • Cmentarz In Z wegierskiego na nasze. Fundacja Literatura Swiatowa, 1998
  • Der Held unserer Geschichte, Rowohlt, Berlin, 1999, Roman, fordította Christina Viragh
  • Le cimetière juif, In: La Nouvelle Revue Française, 2003, fordította Ertl István

Színházi művek[szerkesztés]

Színházi tevékenységeiből[szerkesztés]

  • Shakespeare: Sok hűhó semmiért, bemutató, 1999. szeptember 26. Vígszínház, színpadra alkalmazta

Rádiós rendezéseiből[szerkesztés]

A rádióban eredeti nevén, Kertész Mihályként dolgozott.

Mesterkurzusai[szerkesztés]

Publicisztika[szerkesztés]

Hangoskönyvek[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Interjúk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  2. ↑ Artportal.hu
  3. ↑ Kun Vilmos
  4. ↑ Paál István. [2004. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 23.)
  5. ↑ Ács János. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 23.)
  6. ↑ Magyar Lettre Internationale
  7. ↑ Kornis, Mihály. Végre élsz [archivált változat], 2006, Budapest: Pesti Kalligram Kft.. ISBN 8071498351. Hozzáférés ideje: 2009. február 2. [archiválás ideje: 2011. november 23.] 
  8. ↑ Halleluja. [2007. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  9. ↑ Kornis, Mihály. KI VAGY TE. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1986. április 12.) 
  10. ↑ Kornis, Mihály: A félelem dicsérete. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989 [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  11. ↑ Körmagyar szövege. [2007. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 3.)
  12. ↑ Donászi, Franciska (2010. január 16.). „A remény emberét csak 1989 után ismerték el”. Zalai Hírlap. (Hozzáférés: 2010. január 16.)  
  13. ↑ Kornis, Mihály. Nekem az ég - Hazafutás [archivált változat]. Budapest: Kalligram Kiadó (2024. április 12.). Hozzáférés ideje: 2009. február 2. [archiválás ideje: 2008. október 14.] 
  14. ↑ Kornis, Mihály. Hol voltam hol nem voltam. Budapest: Kalligram Kiadó (2024. április 12.) 
  15. ↑ könyve (könyv + MP3 CD)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kornis_Mihály_(író)&oldid=26928033”