Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Tüzérség

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

Tüzérség (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 06. 02.)[szerkesztés]

Tartalmas cikk. user:Darkness dolgozott főleg rajta. Szajci reci 2008. május 12., 07:47 (CEST)[válasz]

  •  támogatom, szépen kidolgozott, kiemlekedõen részletes szócikk lett -- Dunee msg 2008. május 12., 08:34 (CEST)[válasz]
  •  támogatom –– [törölt kép] Doncsecz Pošta 2008. május 12., 08:40 (CEST)[válasz]
  •  támogatom, mert igen érdekes, sok információt adó, a témát valószínűleg teljesen kimerítően részletes szócikk. De, vannak  megjegyzéseim: 1. Tudom, hogy a katonai kifejezések között sok, a „civilek” számára furcsa kifejezés használatos, de a magasabbegységek szót külön kellene írni (közvetlenül az elején). 2. A tüzérség története című fejezet második felében ezt írod: „…a cső belső felületén csavarvonalban hornyokat, közöttük pedig árkokat képeztek ki.” A horony és az árok ebben az esetben ugyanazt jelenti, ezért a „, közöttük pedig árkokat” részt el kell hagyni. 3. A tüzérségi lőszer fejezetben a „mimkálja” szót használod. Érthető, hogy miről szól, de szerencsésebb lenne más magyar szóval helyettesíteni. Üdv Szalax vita 2008. május 12., 11:26 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Köszönöm a megjegyzéseket és az átolvasást.– Darkness vita 2008. május 12., 11:34 (CEST)[válasz]
  •  támogatom, mert egy nagyszerűen kidolgozott szócikk, Szalak segítségével már hibátlan is, mehet a kiemeltek közé Tolcso POSTALÁDÁM 2008. május 12., 11:38 (CEST)[válasz]
  •  megjegyzés, nagyon szép cikk, de túl soknak tartom a képekben a jenki haditechnikát. Egyszerűen német tüzérségi fegyvereket alig látok, hol van a híres 88-as, vagy az óriási, akkoriban úttörőnek számító Dora, Nehéz Gusztáv vagy Kövér Bertha lövegek? Minta csak az amerikaiaknak lennének nagyon jó fegyvereik. A szovjet tüzérség is nagyon jó volt egykoriban. Kívánatos lenne némi egyensúly helyreállítása, a képekben. – Tobi Üzi :) 2008. május 12., 11:55 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
A képek válogatásánál az volt a szempont, hogy az adott fejezetet a lehető legjobban illusztráló képet találjak, nem volt szempont a nemzeti hovatartozás. :-) Betettem még pár képet.
Amúgy a háború után a szovjet és a jenki haditechnika dominált, ez vitathatatlan, mivel a német hadiipart szándékosan leépítették, a kisebb hatalmak pedig alig tudták kiheverni a háborút. – Darkness vita 2008. május 12., 12:25 (CEST)[válasz]
Ahogy Gyantusz már mondta, annyiféle eszköz volt, hogy nehéz mindet illusztrálni. Szerintem is ezek a lehetőségek: több szöveg, képek kivétele, esetleg néhány kép baloldalra rendezése. A gond az, hogy én 1680x1050-ben szerkesztek, és ami nálam jó az egy kisebb felbontású (1024x768) rendszeren másképp nézhet ki. – Darkness vita 2008. május 12., 20:24 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Átrendeztem, talán így már jó lesz. – Darkness vita 2008. május 12., 21:48 (CEST)[válasz]
  •  támogatom Fényképes témához még hozzászólva, ez olyas, mint a „melyik ujjamba harapjak” történet, hiszen „helyszűke” miatt nem lehet minden eszközféléről képet berakni, így is van benne jópár több ország termékeiről. Nem mellesleg a német vasúti lövegek nem voltak úttörők, hiszen azt a kategóriát először az USA-ban vetették be jóval előttük, a polgárháborúban..., a szovjetek is gyártottak, a franciák is, a britek is alkalmaztak ilyeneket a II. vh-ban, csak a német csövek „valamiért” jobban ismertek (a német misztikum). Extrák gyártástechnikailag a 80 cm-es K (E)-k, de a Commonsban nem sok értelmes kép van róluk. Szerintem kiemelésre érdemes és méltó szócikk. Tartalmaz mindent, amit tudni kell róluk.
Carlos71: Vagy még többet írunk bele és „kisimul”, vagy képeket veszünk ki belőle. Más megoldás nemigen van. --Gyantusz vita 2008. május 12., 20:00 (CEST)[válasz]

Önjavítás[szerkesztés]

Nullextra rejtvényei
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
  • a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
  • a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
  • a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
  • Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.

Kedves támogatók!

Szeretnék képet kapni arról, hogy a Wikipédia (vagy legalábbis annak magyar változata) milyen mértékben képes a belekerült hibáktól, pontatlanságoktól megszabadulni. Vagy ha magától nem is képes erre, legalább figyelmeztetésre tudja-e helyes irányba korrigálni a tartalmat. Leírok ide öt mondatot, amikről úgy gondolom, hogy valami okból hibás állításokat tartalmaznak. Titeket pedig arra kérlek, hogy próbáljátok föltárni és megszüntetni a hibát. (Guglizgattam egy kicsit: minden mondathoz lehet találni olyan magyar nyelvű anyagot, amivel el lehet indulni a helyes(ebb) megfejtés irányába. A öt mondatban vannak inkább logikai bukfencnek tekinthető hibák, és vannak fekete-fehéren téves állítások.)

A különböző magasabb tüzérségi egységeket (tüzérezred, -zászlóalj, -osztály, -század) rendszerint kisebb alegységekre, ún. ütegekre bontják, amelyek legkisebb alapegysége a tüzérszakasz.
Miután a technika fejlődése lehetővé tette kisebb tömegű, nagyobb tűzgyorsaságú ágyúk megépítését, lehetőség nyílt alkalmazásukra a csatatereken, hadihajókon, várakban, partvédelmi erődökben és egyéb hadszíntereken.
A két világháború között fejlődésnek induló reaktív hajtású lövedékek (nem irányított rakéták) a második világháború idején lettek igazán nagy mennyiségben bevetve (mind szárazföldi, mind tengeri, mind légi úton), noha már a XIX. században léteztek ezen fegyverek elődei, a röppentyűk. A tábori tüzérség mellett a háború során kialakultak egyéb tüzérségi fegyvernemek is, úgymint a légvédelmi és a páncéltörő tüzérség.
A tűzvezető számítógépek rendszerbe állításáig valamennyi adatot magasan képzett tisztek számoltak ki.

Köszönöm a fáradozásotokat! – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 13., 20:05 (CEST)[válasz]


Én szívesen segítenék, de kívülállóként nem tudom, hogy hol a mondatokban a hiba. Megtévesztő tényállítás vagy a nem kellően egzakt megfogalmazásból adódó hibákra gondolsz? Néhol bejelölhetnéd. – Beroesz 2008. május 14., 13:02 (CEST)[válasz]
Mindkét hibafajta előfordul, legalább kettő alkalommal kombinálódva is. Nem jelölöm be őket, mert nem az a kérdés, hogy én mit gondolok hibának, hanem az, hogy a támogatók mire alapozták a támogatást, azaz: milyen megfontolásból, milyen eljárással minősítették hibátlannak a szócikket. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 14., 13:41 (CEST)[válasz]
Szerintem te látsz rosszul, már megint. Azonban ha nem tudod megfogalmazni, hogy milyen hibát látsz akkor inkább hallgass. Ez az oldal arról szól, hogy ha hibát látunk szólunk, ha pedig tetszik/nem tetszik a cikk szavazunk (ettől működik ez az egész), és nem találóskérdésekről (így működésképtelenné válna a kiemelt oldal). – Immanuel 2008. május 14., 14:05 (CEST)[válasz]

Pontosan látok. Az egyes hibákat meg tudom fogalmazni (gondolod, hogy kiállnék olyan mondatokkal, amelyekről nem tudom biztosan, hogy mi rossz bennük?), de nem teszem, mert nem Gyantusz tüzérségi szakértelmét és általános intelligenciáját vizsgálom (milyen alapon tenném?), hanem a Wikipédia működését. Az érdekel, hogy miért és hogyan lehet hibátlannak minősíteni egy olyan cikket, amely módszertani hibák következtében előálló tartalmi hibákat hordoz.

Ajánlott:

(c) a „tartalma pontos és megbízható” alatt azt értjük, hogy csak tényszerű, jól dokumentált forrásokat használ, és ezeket a forrásokat fel is tünteti (lásd: ellenőrizhetőség);

– Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 14., 14:56 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Nullextra, be lehet fejezni a szívatást. Ennek itt a világon semmi értelme, és pláne nem a kiemeltszavazásra való ez a vita. Szócikk vitalapján kéretik folytatni, vagy vesd fel a javaslatodat a kocsmafalon, ahogy szokás. Kiragadtál egy példát, és mindenáron bizonygatni akarsz valamit. Minek? Mindenki tudja, hogy a tartalmi hibákat csak az fogja megtalálni, aki ért a témához, vagy utánaolvasott. Egy szócikk kiemeltszavazásán, amikor az ember végigolvass a cikket, nem fogsz minden egyes mondatot belökni google-ba, hogy na vajon akkor van-e benne hiba. A hozzáértők megtalálják a hibákat és jelzik. Ez a rendje a dolgoknak, nem pedig az, hogy csinálok belőle egy értelmetlen rejtvényfejtést. Ha van hiba a mondatokban, jelezd, és kijavítják. Ennyi. A többit pedig tessék kocsmafalon megvitatni és nem itt, mert nem tartozik szorosan a témához. Uff, beszéltem. – Timish söyle 2008. május 14., 15:20 (CEST)[válasz]

Koncentrálj, kedves Timis: mi a kiemeltszavazás funkciója? Hogy megtalálja, vagy hogy elfedje a hibákat? Mert a munkamegosztás eddig úgy néz ki, hogy vagy tízen állítják, hogy ellenőrizték a szócikket, és nem találtak benne kivetnivalót, és én egyedül állítom, hogy mégis maradt benne. Néhány helyet is megjelöltem. Most talán a tíznek kéne fölgyűrni az ingujjat, nem? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 14., 15:36 (CEST)[válasz]

Szabad a gazda. Értjük - én legalábbis értem - a kvízshow mögött meghúzódó jobbító szándékot, úgyhogy szerintem egy lépéssel előrébb haladva Te megírhatnád konkrétan, mik a kivetnivalóid, ezzel is válaszolva magadnak, miszerint van a WP-ban olyan kontroll, ami ezeket a tévedéseket sikeresen kiszűrte. Mamirendelő 2008. május 14., 15:42 (CEST)[válasz]
Egyelőre úgy áll a dolog, hogy nem a WP-ben van a konkrét ügyre vonatkozó kontrollképesség, hanem bennem. És nem látom, hogy hogyan lehetne eredményesen átplántálni. Úgy biztosan nem, hogy a hibás mechanizmust én is leigazolom. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 14., 15:48 (CEST)[válasz]
Kedves Godson, nem tudom mit szeretnél ezzel elérni (bebizonyítani, hogy sz@r a WP rendszere?) de mindenesetre csak hátráltatod a munkát. Ha találsz hibákat JAVÍTSD KI, és ne dörgöld a többi szerkesztő orra alá, hogy "én tudom hol hibás, ti meg nem, mekkora jó vagyok, bibibí". Ha marad a cikkben pontatlanság, végképp nem lesz alapod kritizálni, mivel ha te tudtad, neked kellett volna javítanod. VT???!!! 2008. május 14., 15:49 (CEST)[válasz]

Ez (szerény megfigyeléseim alapján) mindennapos jelenség ezen a lapon!! Hogy hogyan lehetne elkerülni, tényleg nem erre a lapra tartozik ...

Egy módszer lenne, ha korlátozva lenne az ide felkerülő lapok száma ... – lacihobo citation needed 2008. május 14., 15:55 (CEST)[válasz]

Nullextra, igazán sokban hozzájárulsz a szócikkek javításához azzal, hogy másokat kritizálsz, de te magad nem teszel azért semmit, hogy javuljon. Könnyű ám a másikra mutogatni, hogy na ezt is rosszul csinálod. Vagy tessék szépen rámutatni a hibákra és kijavítani azokat, vagy tessék csöndben maradni, mint a bölcs ember. Rejtvényeket nem kérünk, köszönjük. Kezd bennem is megfogalmazódni a gondolat, hogy neked ez itt egy pompás, szórakoztató játék, míg mások azon gürcölnek, hogy actually tegyenek is valamit ezért az enciklopédiáért. "Gyűrje fel más is az ingujját". Persze, dögöljön meg a szomszéd tehene is. Nehogy már én mondjam meg, mi a hiba a szócikkben, meg hogy még ki is javítsam, hát urambocsá. Pedig épp annyi energiát vett volna el kijavítani a hibát, mint a többiekre mutogatni, hogy na tessék, nem vették észre cöcö höhö hihi. Már elnézést, hogy őszinte vagyok, de az a véleményem, hogy téged csak a piszkálódás érdekel, hogy hova lehet jól odabökni a másiknak. – Timish söyle 2008. május 14., 16:01 (CEST)[válasz]

Szerintem ilyen szándék nem állt mögötte, csak a módszerrel és a helyszínnel van a gond, ha már mindenképpen bele akarunk kötni.– lacihobo citation needed 2008. május 14., 16:10 (CEST)[válasz]

Timi: ez úgyszintén igazságtalan. Arra, ha valaki legyet talál a levesben, nem mondhatjuk, hogy disznó módra elveszi a főzés örömét. Más kérdés, hogy milyen motivációt sejtesz valami mögött, vagy hogy szerinted mi a célravezető eljárás ilyenkor, de azt azért már csak ne kérjük ki valakitől, hogy hibát talál ott, ahol a hibakeresés a(z egyik) feladat.

Tkp. erről szólt a hosszú Nullextra-esszé, amire most már tényleg hamarosan válaszolni fogok, most csak egyetlen apróság elöljáróban: Nullextra szerintem (ezt már mondtam) szeretné kiküszöbölni az akcidentális tényezőket (éppen figyelnek-e azok, akik alkotnak, jár-e erre elég szakértő, a nem szakértők mennyire képesek értelmezni önállóan szövegeket-dolgokat stb.), ami vsz. nem teljesen jogos tőle. Azon viszont érdemes volna elgondolkodni, hogyan hasznosítsuk jobban a mégis csak rendelkezésünkre álló szakértelmet (mert van), hogy ne fulladjon bele folyton az értetlenség és a funkcionális analfabétizmus / féloldalas műveltség különféle szintjein gerjedő ellenállásokba, mert az rémisztően kontraproduktív. Ezt azonban nézeteim szerint nem lehet úgy kivitelezni, hogy az ember felbőszíti a tisztelt szerkesztőséget. Az emberiség döbbenetesen tanulékony, a szakértőt az értelmes olvasótól legfeljebb lépések választják el ideális esetben, nem szakadékok, s az igazi szakértő első helyen az alázatáról ismerszik meg (aber ugyanez áll az értelmes olvasóra is...). Folyt. köv. ;) • Bennófogadó 2008. május 14., 16:08 (CEST)[válasz]

Kezdünk egyfele pislogni: milyen eredményeket szül(het) a véletlenre alapozott tudáskezelés? Most má kivárom azt a folytot ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 14., 16:37 (CEST)[válasz]
Vvvffááá... Isten bizony Hölgyek és Urak ez a wikipedia jobb minden fórumozásnál (időlekötés terén non plus ultra)! :) Lévén nevén lett nevezve a tehén - azaz én - vagy inkább bornyú (bár jó vén bornyú), így megnyílvánulok én is. Pláne hogy az öt mondatból legalább kettőt én írtam és azon kívül ~kettőbe bele is nyúltam. Remélem - bízom Benned - csak egykörös lesz a vita, azaz megírom a véleményeimet, utána pedig Te leírod, hogy mi még a hiba!
Tehát a véleményeim:
Nulladik véleményem az (gyakorlati tapasztalaton alapuló), hogy a szócikk-kiemelésnek nem a „hibátlanságát” kell díjazni (mert nincs olyan), hanem azt, hogy az adott szócikk tartalma mennyire szakszerű (hibátlan?), illetve mennyire „sok”. Nyílván egy kétbekezdéses szócikket nem sok értelme van kiemeltre jelölni, egy 100 kilo-sat meg egyszerre át sem lehet olvasni (itt persze nem azt értem, hogy a II. vh. legyen már most kiemelt, hiszen 121 kb-nyi, az még messze jár a státustól). Mivel nincs hibátlan szócikk, így én úgy vélem, hogy a kiemelés után is van tennivaló rajta. A kiemelt stásus egy olyan minősítő, amikor remélhetőleg sok szerkesztő átolvassa és a hibákat ezáltal észreveszik és kijavítják. Tehát egy "jósági szűrő" és nem "hibátlansági cím". De ez után is van még fokozat (pl. a legjobb szócikk stb.), azaz újra rektorálásra fog kerülni. De addig is szerkesztődni fog, így még "hibátlanabb" lesz, lévén mi is okosodunk (remélhetőleg). Egyébként meg is fog történni, ha kiemelt lesz, ha nem, hiszen maga az alkotó sokalja a cikk terjedelmét, azaz majdan közmegegyezésre más alszócikkbe lesz ez-az téve. => Hibamegjelölést azért is kösz, mert elmentem kivenni a Hadtudományi lexikont... amit ugyan korábban kellett volna, de... ez a "ha nagymamám sárga volna és kerekei lennének" eset. "Szakmai" szemmel nézve van alapja a felvetéseidnek. Egyébként eme forrást már több részében kritikával illettem, szerintem nem alaptalanul, mégis terjedelme előtt le a kalappal!
1. mondatban: továbbra is piszkálja a szemem, hogy a magasabbegység ki lett javítva (helytelenül) „magasabb tüzérségi egység”-re, ugyanis a magasabbegység egy katonai szakszó/fogalom, akár helytelen helyesírásilag akár tényleg. Most nem írom le a pontos def-ót, de itt van előttem az MTA-MHTT lexikona (direkt kivettem Miszter Szájmon Templár kedvéért). A mondat szegény több sebből vérzik (én írtam az eredetit): a tüzérszázad nem magasabbegység, ui. rendszerint zászlóaljszinttől felfelé lehet ilyesminek nevezni katonai szerveződést. Egyébként itt is van kibúvó, mert a szakmagasabbegység harcászati feladatok teljesítésére is hivatott, ami szerintem lehet század-kötelékű is. De erről inkább egy ZMNE-st kellene kérdezni.
Hogy minden igényt (a sajátomat is) kielégítsen a "mondat":
A különböző tüzérségi magasabbegységek - mint zászlóalj-, ezred-, dandár-, hadtest-, hadseregtüzérség - legkisebb tűzvezetési és harcászati alapegysége a tüzérüteg. Az üteg állományában rendszerint két-három tűzszakasz (két-négy lövegraj) és egy parancsnoki szakasz (híradó-, ill. felderítőraj) áll. Többnyire tüzérosztály-kötelékben alkalmazzák. A tüzérosztály állománya rendszerint két-három tüzérüteg, valamint egyéb (vezetési, harcbiztosító és kiszolgáló) alegységek. Tevékenykedhet önállóan, vagy tüzércsoportban is, rendszerint a gépesített lövész-, vagy harckocsizászlóalj (vagy -dandár) megerősítésére. A tüzércsoport egy a hadművelet, vagy harc időtartamára létrehozott hadműveleti, ill. harcrendi elem. Általában két-három tüzérosztály erőben szervezik a szervezetszerű és megerősítő tüzérség állományából. Feladatát egységes vezetés alatt a létrehozó magasabbegység érdekében oldja meg. A harci körülményektől és a rendelkezésre álló tüzérosztályok mennyiségétől függően tüzéralcsoportokat is létrehozhatnak.[1] Egy a "legkisebb harcászati alapegység" def. ott sántít, hogy 1944-ben Normandiában a németeknél azért volt jópár "üteg", ami mindössze rajnak felelt meg, és mégis "alapegység" volt, mert nem volt több a térségben... Szóval vitatkozni lehetne ezen fogalmon is. Egyik ösmerősöm szerint a vita azért alakul ki, mert a téma kidolgozása nem tökéletes. Ismeret híjján nem is lehet az.
2. és 5. mondatot T. Szerző kijavította.
3. mondatot is én fogalmaztam meg (az elsővel együtt), tényleg hülyén néz ki... Mégpedig azért, mert a "noha" utáni résszel cáfolom a mondat első részét (nem tudom, néha rámjön ilyesmi...). Nem mellesleg a sugárhajtóművet is főként én fabrikáltam, így olvastam a sugárhajtás "timeline"-ját is. => Az elv már jórégóta ismert.
4. mondattal nem tudom, mi a probléma. Rendeltetés szerint tábori, páncéltörő, hegyi-, partvédő és légvédelmi tüzérség lehet (még tán be lehetne sorolni a vasútit is... hiszen gyak. egyikhez sem tartozik). A tüzérségi fegyvernem - ami a szárazföldi/tengeri/légi haderőnem része - áll a tábori tüzérség mellett egyéb tüzérségi fegyvernemekből is, úgymint légvédelmi és pc.törő. @_@ Illetve az 1 db tüzérségi fegyvernemen belül még más tüzérségi fegyvercsoport... @_@--Gyantusz vita 2008. május 15., 00:31 (CEST)[válasz]
És mik még a hibák? --Gyantusz vita 2008. május 15., 00:15 (CEST)[válasz]

Amiket én hibának láttam:

A különböző magasabb tüzérségi egységeket (tüzérezred, -zászlóalj, -osztály, -század) rendszerint kisebb alegységekre, ún. ütegekre bontják, amelyek legkisebb alapegysége a tüzérszakasz.

Jelentőset javult a helyzet a szócikkben, bár az alegység-egység-magasabbegység kérdéskör még mindig nem egészen tiszta; az én tudomásom szerint a magasabbegység nem az "alacsonyabb" felett levőt jelenti, hanem az ezred/dandár szintű egységeknél nagyobb alakulatokat, mígnem a zászlóalj(tüzérosztály) inkább alegység.
Én is megszólalok, bár eredetileg nem akartam. Saját tapasztalatom szerint a magasabbegység a gyakorlatban ezredet/dandárt is jelent, ezek azok az egységek, amelyek önállónak tekinthetőek. Ezekbe szervezik be a tüzérséget, mégpedig feladatkör szerint. Ahol én szolgáltam, ott a tüzérosztály volt a legmagasabb tüzér alegység, ez volt egy vegyes lövészdandárba szervezve (két tüzérosztály is volt, egy általános, Gvozgyika önjáró lövegekkel és egy páncéltörő, mindenféle fegyverzettel a 120 mm-es ágyútól a BTR 60-as komplexumig, ők a felettünk lévő századszinten laktak), sőt, a lövészzászlóaljaknak saját tüzérütege volt (A tüzérség a háború istene! jelmondattal, mond ez valakinek valamit?). Egyébként szándékosan idéztem a megjelölt könyvet, mert azt tényleg szakértők írták. Nem akartam szó szerint idézni az említett definíciót, mert nem tudom, hogy megengedett-e, hiszen jogvédett könyvről van szó. Ha igen, beteszem azt inkább.
Megnéztem, a magasabbegység a Hadtudományi lexikon szerint dandárt, hadosztályt vagy hadtestet jelent.

Miután a technika fejlődése lehetővé tette kisebb tömegű, nagyobb tűzgyorsaságú ágyúk megépítését, lehetőség nyílt alkalmazásukra a csatatereken, hadihajókon, várakban, partvédelmi erődökben és egyéb hadszíntereken.

Itt annyi volt csak kérdéses, hogy miért előfeltétele a kisebb tömeg az erődbéli alkalmazásnak, tovább mi az "egyéb". (Amikor az illusztrációk is mutatják, hogy éppen a fixen telepített lövegek voltak jellemzően saját koruk mindenkor legböhömebb példányai.) Alapvetően kijavult a gondolat, illetve eltűnt a fölösleg.
Az eredeti szövegben a nyílt csaták és a hajók szerepeltek, később került bele a többi. Egyéb pl. a hegyi vagy erdei mozgó harc.

A két világháború között fejlődésnek induló reaktív hajtású lövedékek (nem irányított rakéták) a második világháború idején lettek igazán nagy mennyiségben bevetve (mind szárazföldi, mind tengeri, mind légi úton), noha már a XIX. században léteztek ezen fegyverek elődei, a röppentyűk. A tábori tüzérség mellett a háború során kialakultak egyéb tüzérségi fegyvernemek is, úgymint a légvédelmi és a páncéltörő tüzérség.

Két időbeli bizonytalanság:
  • repülőgépről indított rakétákat (tudtommal) a második világháborúban még semmiképp se vetettek be "nagy mennyiségben"
  • a légvédelmi és páncéltörő tüzérség csírái már az első világháborúban kialakultak; a másodikra már mindkettő kész, kiforrott fegyvernem volt
Ez így van, sőt a légvédelmi tüzérség a XIX. században alakult ki, eredetileg léggömbök ellen harcoltak.

A tűzvezető számítógépek rendszerbe állításáig valamennyi adatot magasan képzett tisztek számoltak ki.

A lőelemek lebontását az egyes lövegek irányzásának szintjéig nem csupa magasan képzett tisztek, hanem a folyamat második felében sorállományú tisztesek végezték. (kidolgozók) (és csak a teljesség kedvéért: a sor elején álló bemérők szintén sorállományúak (sokáig nem igen lehet méteres szemtengelytávolsággal nézni a világot károsodás nélkül ... )
Már bocs, de ez egy buta állítás. A házat az építészek tervezik. De nem is, mert ott vannak a szerkesztők. De ők sem, mert a művezető tűzi ki, és neki is marad valami feladat. Na ja, csak az építész végig tudná csinálni az egészet a kitűzésig, a művezető meg nem tudna házat tervezni. Ez ugyanilyen leegyszerűsítés: mindenki egyetért abban, hogy az építész tervez, az építő meg épít. A szócikk ugyanígy egyszerűsít, mert a szócikkbe sehogyan sem tudjuk belesűríteni ennek a szép szakmának minden részletét. A tiszt segítség nélkül meg tudta volna csinálni az egészet, a tisztes meg a sorkatona pedig nem. Nagy rajongója lehetsz a skolasztikának :) – KGyST vita 2008. május 18., 20:46 (CEST)[válasz]
Hagyjuk békén az építésszakmát: megvan nekik a maguk baja a tervező kümüvesekkel ... A skolasztikát is hanyagoljuk: itt nem az áll, hogy mire képes a tözértiszt, hanem hogy a tűzvezető számítógépek rendszerbe állításáig kik számolták ki valamennyi adatatot. Forrásom sajnos nincs, de bátran merem állítani, hogy a D-20 ágyútarack irányzásához szükséges valamennyi adatot nem számítógép, de nem is magasan képzett tisztek számolták ki. Közönséges őrnagyok, főhadnagyok és őrvezetők számoltak. Lehet, hogy buta állítás - de tapasztalati. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 18., 21:01 (CEST)[válasz]
Persze, csak ez itt egy megengedhető egyszerűsítés. A tisztek voltak a folyamat lényege. – KGyST vita 2008. május 18., 21:38 (CEST)[válasz]
Akkor - átírnád erre? Mert persze, minden megengedhető - csak akkor mire föl az egész javítósdi? Azt ugyanis talán magától is sejti a nyájas olvasó, hogy a lőelemeket nem a konyhások számolták két zsák krumpli között ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 18., 21:57 (CEST)[válasz]

Az előttem "hibásnak" feltűnő állítások egy része megjavult, egy része eltűnt. Köszönet érte Gyantusz és Darkness kollégának!

Szívesen fogadok bármilyen konstruktív kritikát, de légyszi azt már inkább a cikk vitalapján. Amúgy a szavazás előtt megkértem több szerkesztőt is, hogy nézze át a cikket. Tényleg egy tüzér katonatiszt lenne a legjobb lektor, de nem tudom van-e ilyen közöttünk... :-) Egyetértek Gyantusszal, ez a cikk egy folyamat, nem végeredmény, bár én most szünetet tervezek, mert elég volt belőle egyelőre. Később majd foglalkozom még vele.
– Darkness vita 2008. május 16., 23:24 (CEST)[válasz]

A wikipédista "peer review" hatékonyságáról alkotott véleményem nem javult. Külön kár, hogy a lelkes drukkerek megfontolt kiemelők szőrén-szálán eltűntek a szócikk közeléből. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. május 16., 21:50 (CEST)[válasz]

Szerintem működik, bár több aktív szerkesztőre van szükség.


  • Nos, kis segítség a jobbításhoz, mert holnap (azaz már ma) nekem korán kell kelni.

Darkness: Ha megadod a forrást bárhol, bármikor, nem minősül plagizálásnak! Sőt jelenlegi jogszabályaink értelmében teljes könyvet is lemásolhatsz, természetesen csak a saját kezeddel írva... ;) Tehát alább az 1995-ös MHTT-lexikon definíciói (amik nincsenek kőbe vésve, mint többször is feltünt nekem, ráférne egy frissítés már, 13 éves anyagok):

alegység: a kötelékben lévő zászlóalj, század, szakasz, raj és kezelőszemélyzet. A legkisebb, állandó összetételű, szervezetű és fegyverzetű katonai szervezet. Jellegük szerint megkülönböztetnek összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységet. Az alegységek az adott csapat rendeltetése, szervezeti felépítése szerint más megnevezést is viselhetnek. Jellegzetes alegységek az osztály és az üteg. A feladatokhoz és a körülményekhez igazodóan kijelölhető, ill. létrehozható kikülönített alegység, ideiglenes alegység.(26. o.)
egység: közigazgatásilag és gazdaságilag önálló katonai szervezet, amely harcászati szintű összfegyvernemi v. szakfeladatok megoldására hivatott. Az egység ált. magasabbegység v. seregtest alárendeltségébe tartozik, s parancsnokságból, törzsből és különféle rendeltetésű alegységből áll. Egységnek ált. az ezredet, az önálló zászlóaljat v. osztályt nevezik. Az egység elnevezéssel lényegében azonos volt a m. kir. honvédségben a csapattest elnevezés, amelybe az ezredeket és az önálló zászlóaljakat (osztályokat) sorolták.(251. o.)
magasabbegység: több egységet, alegységet, valamint vezetői és kiszolgáló szervet magába foglaló katonai szervezet, amely lehet összfegyvernemi, fegyvernemi, v. szakcsapat jellegű. Az összfegyvernemi magasabbegységek rendeltetésük szerint lehetnek harcászatiak v. hadműveleti-harcászatiak. A fegyvernemi és szakmagasabbegységek harcászati v. hadműveleti feladatoka teljesítésére hivatottak. A magasabbegységek közé ált. a dandárokat, a hadosztályokat és a hadtesteket sorolják. A régi magyar katonai nyelvben ezeket a kötelékeket seregtesteknek nevezték.(845. o.)
csapattest: (tört) a közigazgatásilag és gazdaságilag önálló katonai szervezetek, vagyis az ezredek és az önálló zászlóaljak (osztályok) elnevezése a m. kir. honvédségnél.(189. o.)
seregtest: hadműveleti v. hadászati feladatok megoldására létrehozott katonai szervezet általános megnevezése. Állománya a megoldandó feladat jellegétől függően változhat. Megkülönböztetnek hadműveleti (önálló hadtest, hadsereg), ill. hadászati-hadműveleti (hadseregcsoport, front) seregtestet.(1215. o.)
A többi fogalmat (pl. katonai szervezet) nem írom le, mert sok...

Rakéták "nagy mennyiséghez" annyit fűzök hozzá, hogy én nem az irányított rakétákra gondoltam (pl.a német X–4), mert abból tényleg nem volt sok. Hanem az amerikai FFAR/HVAR-ekre (pl. a Holly Moses) és a brit RP–3-ra, mint nem irányítottak. Gyakorlatilag minden szövetséges támadógép hordozhatta az A–51-től kezdve a Typhoon-on és a P–47-en át (a P–38-at, a Hellcat-et, a Corasir-t és az Avanger-t se felejtsem ki) a Mosquito és Beufighter-ig (tán még a Spitek is, ezt most nem tudom biztosra, nem rémlik fénykép róluk rakétákkal). Nagy számban alkalmazták (azaz nem elvétve, hanem rendszeresen, hiszen elég hurka anyag, kiválóan gépesíthető a gyártása) mind a csendes-óceáni, mint a nyugat-európai hadszíntéren (alkalmazta a RAF, a US Navy és az USAAF-ok is, természetesen harcászati célokra) [1][2]. Aztán ezeknek voltak későbbi típusai, mint a Zuni, amiket később rendszeresítettek. Egyébként mindkettő egy általános megnevezés (a Hydra–70 is FFAR [3] ez egy elég tisztességes link)
De én most megyek, folytatás vasárnap este. --Gyantusz vita 2008. május 17., 00:41 (CEST)[válasz]

 támogatom Ezek a hadászati cikkek nagyon ottvannak.– Croom vita 2008. május 19., 16:37 (CEST)[válasz]

  • Kérlek, ha lehet a megfelelő forrássablonokat használd a cikkben: lásd pl. kocsmafalas vitát: ha kialakul egy wikiformai szabvány, akkor azt csak egy helyen kell majd érvényesíteni. A sablon továbbá rávezet, hogy bizonyos adatok minden forrásnál meg legyenek adva, azok egymás alá kerülve egységes képet mutassanak. Forrássablonok könnyű beillesztésére ajánlott a RefTools, mely a Beállítások -->Segédeszközök közül érhető el, és az eszköztár végére ad egy további gombot (onnantól kezdve a használata már gondolom egyértelmű; annyi a hibája, hogy a Híreknél a cite news helyett a cite web sablont illeszti be, ez kézzel javítandó). Köszi, – Dami reci 2008. május 20., 13:29 (CEST)[válasz]
Megcsináltam, de a könyv sablon elég gagyin néz ki.
– Darkness vita 2008. május 30., 21:41 (CEST)[válasz]
Köszi. – Dami reci 2008. június 1., 04:52 (CEST)[válasz]
  1. ↑ Lásd Hadtudományi lexikon 1347., 1348. és 1358. o.
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Javaslatok_kiemelt_szócikkekre/Tüzérség&oldid=19433744”